Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

190 Dologjog tekintetében az építési vállalkozó a kisajátításra egyedül jogosított engedélyesnek csak mintegy megbízottjaként járhatott el s a vasút czéljára szükséges területeknek az engedélyest illető kisajátítási jog alapján a vállalkozó részéről történt megszerzése által a telektulajdonosok és az engedélyes közt is jogviszony keletkezett. • Igaz ugyan, hogy a felperes telkei az alperes vasút czéljára nem forma szerinti kisajátítási eljárás utján szereztettek meg, hanem a telkeket a felperes forma szerinti kisajátítási eljárás nélkül engedte át a vasút czéljára, ez az átengedés azonban — mint ez a 3. alatti szerződós szövegéből is kitűnik — az engedélyest illető kisajátítási jogra való tekintettel történt, annál a hatósági és birói eljárás csupán a feleknek minden irányban való egyetértése folytán mellőztetett s igy az átengedésnek ez a módja joghatály és a kisajátító és a telektulajdonos közti jogviszony tekintetében egyenlő azzal, mintha a telkek forma szerinti kisajátítási eljárás utján szereztettek volna meg. A felperestől a vasút czéljára megszerzett területek ellenértékének megfizetésére — ezek szerint — az alperes vasúttársaság köteles. Ennek a kötelezettségnek fennállását maga az alperes is elismerte az által, hogy a felperestől megszerzett területeknek a 3. alatti „kisajátítási szerződésben" megállapított vételárat a losonczi kir. járásbíróságnál, mint telekkönyvi hatóságnál, ezen hatóságnak a keresethez B) alatt csatolt 942. 1905. tk- számú végzéséhői kitünőleg, törzsrészvényekben a felperes részére ő maga (az alperes) helyezte birói letétbe. A felperes által P. A. czég ellen szerződés szövegének megállapítása iránt 31162/1901. szám alatt folyamatba tett perben jogérvényesen megállapittatott, hogy a felperes által a vasút czéljára átengedett területek ellenértéke készpénzben, tehát nem törzsrészvényekben fizetendő. Igaz ugyan, hogy a jelen perbeli alperes a megállapítási perbe be nem vonatott, a 3. alatti szerződésnek az azon perben megállapított tartalma azonban a jelen perbeli alperessel szemben is megállapítottnak tekintendő, mert az előadottak szerint a P. A. czég az ingatlanoknak a vasút részére való megszerzése tekintetében az alperes megbízottjának tekintendő s igy a P. A. czég által az ingatlanok megszerzése tárgyában kötött szerződések az alperesre nézve is kötelezők s mert különben is a P. A. czég a szerződést a felperessel az alperes távollétében, az alperes minden közreműködése nélkül, önállóan kötötte s igy annak megállapítása czéljából, hogy a szerződés mily tartalommal és mily szövegezéssel köttetett, az alperes perbenállása szükséges nem volt, hanem ahhoz elegendő volt az alperessel egy tekintet alá eső s a szerződést megkötött P. A. czég perben állása. Tekintettel most már arra, hogy az alperes nem vonta kétségbe, hogy a felperesnek az átengedett területekért 5796 kor. követelése keletkezett, az alperest ennek a tökének megfizetésére kötelezni kellett. Az nem vitás, egyébként az alperes által csatolt 5. alattiból is kitűnik, hogy az engedélyes P- A. czég összes joga még a vasút építése és az ingatlanok lejegyzése előtt az általa alapított alperes részvény-