Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

A tulajdon 189 328. A közjó megóvása szempontjából hatályos és a tulajdonjog* bekebelézésével egyidejűleg telekkönyvileg feljegyezhető a tulajdonjog oly korlátozása, hogy a tulajdont szerző városi közönség az ingatlant soha el nem adhatja, meg nem terhelheti és hogy annak nyilvánkerti jellege örökre fentartandó. (C. 1910. nov. 10. 3415/910. sz. — A C. VI. tanácsának elvi jelentőségű határozata. A 74. sz. döntvény: (Gr. I. 99. 1.) A tulajdoni jogok korlátozását tartalmazó szerződések szorosan magyarázandók. C. 2505/909. sz. (Gr. XVI. 211. 1.) Lásd még Gr. VIII. 92—93. 1.; és Gl. I. 246—258. 1. közölt határozatokat. Kisajátítás. (1881 :XLI. t.-cz.) 329. Ámbár a felperes telkei az alperes vasút ezéíjára nem forma szerinti kisajátítási eljárás utján szereztettek meg, hanem a telkeket a felperes forma szerinti kisajátítási eljárás nélkül engedte át a vasút czéljára, ez az átengedés azonban — mint ez a szí rződés szövegéből is kitűnik — az engedélyest illető kisajátítási jog?*" való tekintettel történt, annál a hatósági és birói eljárás csupán a feleknek minden irányban való egyetértése folytán mellőztetett s igy az átengedésnek ez a módja joghatály és a kisajátító és a telektulajdonos közti jogviszony tekintetében egyenlő azzal, mintha a telkek forma szerinti kisajátítási eljárás utján szereztettek volna meg. Bpesti tsz.: A losonczvidéki helyi érdekű vasút czéljára szükséges ingatlanok kisajátítása iránti jog a vasút engedélyesét illette s igy a kisajátított területek kártalanítási ára megfizetésének kötelezettsége is a vasút engedélyesét, illetőleg ennek jogutódát, az alp.-t terheli. A kisajátító vasúttársaságnak a kártalanítási ár megfizetése iránti kötelezettségén mit sem változtat az, hogy a kisajátító az építési vállalkozóval akként állapodott meg, hogy a kikötött átalányár ellenében a vállalkozó nemcsak az építési teendőket elvégezni, hanem a vasút czéljára szükséges területeket is megszerezni köteles, mert ez a megállapodás csupán a vasúttársaság és a vállalkozó közötti jogviszonyt szabályozza, de annak semmi kihatása nincs a kisajátítási jogot gyakorló vasúttársaság és a kisajátítást szenvedett telektulajdonosok között. A kisajátítási kártalanítás tekintetében fennálló törvényileg szabályozott jogviszonyra a kisajátító és a vállalkozó közt létrejött szerződés a kisajátítónak csupán arra ad jogot, hogy a vasút czéljára megszerzett területeknek a vállalkozó vonakodása folytán a kisajátító által kifizetett vételárát a vállalkozótól követelhesse, de a kisajátító a kártalanítási árat tőle követelő kisajátítást szenvedettel szemben sikerrel nem hivatkozhatik arra, hogy a közte és az építési vállalkozó közt létrejött megállapodás értelmében a kártalanítási árat a vállalkozó köteles fizetni. Az előadottakból következik, hogy a kisajátítási jog gyakorlása