Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

142 Hagyomány optkv. már idézett 684. §-a értelmében a hagyományos a hagyo­mányt az örökhagyó halálával szerezvén meg, annak hasznai is — kifejezett kivételes rendelkezés (hijján — ettől az időponttól illetik meg. Mivel pedig az optkv. 685. §-a értelmében az erre vonatkozó kezelő időpont az örökhagyó halálának napja: az alperes örökösök késedelme is ezen a napon vette kezdetét. (C. 1910. június 3-án, G. 104, sz.) 279. Az örökhagyó vagyonának a hagyományok kifizetése után megmaradó részét alapítványul hagyta aszal a rendeltetéssel, hogy annak jövedelme felerészben Péter-fillérekre forditíassék, másik feléréssé felperesnek, amig él, adassék ki, azután pedig isko­lai ösztöndijakra osztassék ki, az alapítvány kezelésére a kalocsai főkáptalant kérte fel. Ennek az alapítványnak iétesülését nem aka­dályozhatja sem az, hogy az alapítvány jövedelmének felerésze Péter-fillérekre fordítandó, mert ily rendelkezés sem tételes, sem szokásjogi szabályokba nem ütközik; sem az nem akadályozhatja a fenforgó esetben az alapítvány Iétesülését, hogy a kezeléssel végrendeletileg megbízott testület külön alapítólevelet kormány­hatósági jóváhagyás végett nem mutatott be. Az alapiványokról szóló törvényeink a piae eausae fogalmi körébe eső alapítványok tekintetében garanciális természetű elve 'az, hogy a főfelügyelet csak a már létrejött és az illetékes testületek kezelésébe jutott ily alapítványok felett gyakorolható és a főfelügyeletből folyó összes jogok a már létrejött alapítvány, illetőleg annak kezelése ellen érvényesitendők. C: A kir. Guria a másodbiróság Ítéletét annyiban, amennyiben kimondotta, hogy a végrendelet alaki hiány okából érvénytelennek nem nyilvánítható, és királyi engedély hiánya miatt meg nem támad­ható, vonatkozó indokai alapján és azért hagyta helyben, mert a főrendiház szervezetének módosításáról szóló 1885:VII. t.-cz. az által, hogy a czimzetes püspökök közül, akik azelőtt mindnyájan tagjai voltak a főrendiháznak, csupán a nándorfejérvári és tinnini felszen­telt püspököket hagyta meg a főrendiház tagjai sorában, nem változ­tatott a tinnini püspök jogállásán abban az irányban, hogy ez a püspök a Kollonics-féle egyezmény alá tartozik-e vagy sem. Ellenben a másodbiróság Ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint az elsőbirósági ítélet vonatkozó részének megváltoztatásával a II. és VIII. r. alpereseknek egy évi határidőt tüz ki a kormány­hatóságilag jóváhagyott alapító levélnek bemutatására s meghagyás teljesítésének vagy nem teljesítésének jogkövetkezményeit állapítja meg, a kir. Guria megváltoztatja és e részben az elsőbirósági ítéletét hagyta helyben a következő okokból: Az örökhagyó vagyonának a hagyományok kifizetése után megmaradó részét alapítványul hagyta azzal a rendelkezéssel, hogy annak jövedelme felerészben Péter-fillérekre fordittassék, másik fele

Next

/
Thumbnails
Contents