Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Hagyomány része, felperesnek, amig él, adassék ,ki, azután pedig iskolai ösztöndijakra osztassék ki, az alapítvány kezelésére a kalocsai főkáptalant kérte föl. Ennek az alapítványnak létesülését nem akadályozhatja sem az, hogy az alapitvány jövedelmének felerésze Péter-fillérekre forditandó, mert ily rendelkezés sem tételes, sem szokásjogi szabályokba nem ütközik; sem az nem akadályozhatja a fenforgó esetben az alapitvány létesülését, hogy a kezeléssel végrendeletileg megbízott testület külön alapítólevelet kormányhatósági jóváhagyás végett nem mutatott be. Az alapítványokról szóló törvényeink, jelesen az 1715:LXXIV. 1723 :LXX., 1791:XXIII. és XXVI. t.-czikkek félreérthetlen tartalma szerint ily természetű alapítványok kormányhatósági jóváhagyás nélkül létesülhetnek s e törvényekben ezekre az alapítványokra nézve csupán a föfelügyeleti jog van fentartva. Ebben a föfelügyeleti hatalomkörben pedig az a jog, hogy a kormányt közreműködés illeti meg a jóváhagyás megadása által az alapitvány létesítésében, amely jóváhagyás nélkül ily alapítványok nem létesülhetnek, nemcsak benn nem foglaltatik, de a magyar alapítványi jognak hosszú történelmi fejlődés folyamán kialakult rendszere, mely az 1791:XXVI. t.-czikknek különösen 10. §-ában nyert beteíőzés,t a kormánynak ezt a közreműködési jogát az ily alapítványok létesítésében egyenesen kizárja. Ennek a rendszernek ugyanis az idézett törvényekben körülirt, a piae causae fogalmi körébe eső alapítványok tekintetében garantiális természetű elve az, hogy a főfelügyelet csak a már létrejött és az illetékes testületek kezelésébe jutott ily alapítványok felett gyakorolható és a főfelügyeletből folyó összes jogok a már létrejött alapitvány, illetőleg annak kezelése ellen érvényesitendők. Ehhez képest felperes az alapító akaratot magában foglaló végrendelettel szemben nem követelhet törvényes örökösödési jogot azon az alapon, hogy a szóbanforgó alapitvány a kormányhatósági jóváhagyást nélkülözi. Mindezeknél fogva, kétségtelen lévén az, hogy a másodbiróság ítéletének megjelölt rendelkezése alapítványi közjogunkba ütközik, a másodbiróság Ítéletét ezen részében megváltoztatni s az elsőbiróság ítéletét kellett helybenhagyni. Tekintettel azonban arra, hogy a bíróságnak feladata ily esetekben gondoskodni arról, hogy az alapítványok felett törvényeink értelmében gyakorlandó főfelügyelet lehetővé létessék s azok a jogok, melyek a kormányt ebben a hatáskörben megilletik, érvényesülhessenek, ki kellett mondani, hogy az alapító akaratot tartalmazó végrendelet hiteles másolatban a m. kir. vallás- és közoktatási miniszterhez felterjesztendő. A takarékpénztári betétekre vonatkozóan azért helyes a másodbiróság ítélete, mert a végrendelet az értékpapírokról intézkedik, a takarékpénztári betétkönyvek pedig tágabb értelemben vett értékpapírok közé tartoznak, a végrendeletből nem állapitható meg, hogy az örökhagyó a takarékpénztári betétkönyveket végrendeleti intéz-