Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

48 Btk. 96. §. és börtönbüntetésre Ítéltetett, eme büntetések helyett megfelelő sulyu börtönbüntetés volt reá kiszabandó. (1905. márcz. 9. 1706. sz.) Összbüntetésként nem lehet csupán az egyik ítélettel kiszabott büntetést megállapítani. 81. C.: Ugy az anyagi büntető törvény a bűnhalmazatra vonatkozó rendelkezései, valamint a Bp. 518. §-ának 7. bekezdésében foglalt az a szabály, hogy az összbüntetés meghatározása az előbbi ítéletekkel kimondott büntetések tartama és súlyosságuk aránya alapján történik: kizárják azt a felfogást, mintha a Btk. 100 §-ában meghatározott eseten kívül lehtne olyan eset, melyben a külön ítéletekkel kiszabott határozott ideig tartó szabadságvesztés-büntetések közül az egyik a magában foglalás által elenyésztethetné a másik büntetést. Minthogy itten nem forog fenn a most felhívott 100. §. esete: a büntetések mérsékelt halmazásának már az anyagi büntető törvényben felállított és a Bp. 518. §-ának 7. bekezdésében is kifejezésre juttatott általános szabályt kell követni. A bíróság azonban e szabályt nem követte, mert az összbüntetést a 12 évi fegyház és a 14 napi államfogház helyett 12 évi fegyházban, azaz akként határozta meg, mintha a törvény szerint meg volna engedve, hogy az előbbi ítéletek egyikében kiszabott büntetést a bíróság a másik ítéletben kiszabott büntetést is magában foglalónak nyilváníthassa. Ezek folytán az ügyészség részéről a büntetés miatt azon az okon használt semmiségi panaszt, hogy az izgatás vétsége miatt kirótt 14 napi államfogház egészen elengedtetett, alaposnak kellett tekinteni s a törvénynek megfelelően jelen ítélet szerint kellett határozni. (1905. május 16. 4088.) = A C. ez esetben az össbüntetést 12 évi s 6 napi fegyházban állapította meg. Két emberen erős felindulásban elkövetett szánd, emberölés (281. §.) anyagi halmazat. 82. C.: A Btk. 280. §-ának alkalmazása több emberen elkövetett szándékos emberölés esetében csak abban az esetben foghat helyet, ha legalább 2 olyan szándékos emberölés esete forog fenn, amely a Btk. 279. §. értelmében 10—15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ellenkező esetben a bűnhalmazat szabályai nyernek alkalmazást. A jelen esetben nem lévén helye a Btk. 280. §-ába foglalt súlyosabb büntetési tétel alkalmazásának, az esküdtbiróság a büntetés kiszabásánál betartotta a törvényben vont határokat, a midőn összbüntetésül 15 évi fegyházat szabott ki. (905. jun. 15. 5839. sz.) Ugyanazon bántalmazás folyamában két egyén ellen elkövetett testi sértés anyagi halmazat. 83. C: N. I. védője a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján azért használ semmiségi panaszt, mert az ítélet a Btk. 96. §-a alapján