Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Btk. 70., 76., 79. §. 37 örökké tartó nyomorékságot előidéző és szolgálatképtelenséget eredményező, összhatásokban életveszélyes több rendbeli sértéseket X'y. Lajos, S. Sándor, S. Zsigmond, Cs. Gábor vádlottak előzetes egyetértéssel szándékosan követték el a későbben a helyszínére érkezett T. Gábor pedig a már levert s előtte is bántalmazott sér­tettet menekülés közben bántalmazta. E közös ténykedéssel a súlyosabb eredmény okozását T. Gábor is szándékába felvette. Ennélfogva helyesen állapította meg a tábla, hogy az együttes cselekvésnél fogva a bekövetkezett s a Btk. 303. §-ába ütköző bűn­tett ismérveit kimerítő eredményért mint tettes társak, vádlottak egyaránt felelősek. (1905. november 8-án, 9532. sz.) b) magánokirathamisitásnál. 55. a) Vádlott a feleségével történt megbeszélés után abból a czélból, hogy az L. I. nevére egy 600 koronárpi szóló váltót hami­síthasson, egy üres váltóürlapot szerzett és -adott át feleségének, aki a váltóra L. István elfogadói névaláírását reávezette s azt a vádlott ügyvédnek saját nevében leendő beperesités végett átadta. C.: Minthogy a magánokirathamisitás tényálladéka hamisít­vány előállítása s annak felhasználása által létesül, kétségtelen, hogy ugy a vádlott, mint annak neje a bűntettnek egy-egy alkotó elemét valósították meg azzal, hogy a vádlott neje a váltót hami­sította, a vádlott pedig a váltónak beperesités czéljaira való át­adása és beperesitése által azt felhasználta. Minthogy továbbá a vádlottnak és elhalt nejének ez a tevé­kenysége előzetes egyetértéssel történt, nyilvánvaló, hogy a vád­lottnak ténykedése a Btk. 70. §-ára való figyelemmel tettestársi mi­nőségben nyilvánult meg. (1905. deczcmber 6-án, 10,467. sz.) Btk. 76. §. Erős fölindulás, mint beszámítást kizáró ok. 56. A T. ama tényeket fogadta el valóknak, hogy a sértett, a vádlottnak a tornáczon az ágyban fekvő neje mellé feküdt és azt ölelgette, továbbá, hogy a sértettnek eme tette következtében vád­lott erős felindulása oly magas fokra emelkedett, hogy elmetehetsé­gének időleges megzavarását idézte elő s ebben az állapotban aka­ratának szabad elhatározási képességével nem birt: ezek szerint a vádlott javára a Btk. 76. §. második részében körülirt beszámitha­tóságot kizáró ok fenforog. (1905. május 2. 4183.) Btk. 79. §. Jogos védelem közvetlen támadás ellen. 57. Midőn vádlott és a néhai M. J. a Garay-u. sarkán találkoz­tak, a vádlottnál jóval erősebb néhai M. J. a vádlottat a reá tett ezen megjegyzés előrebocsátásával ,,te is köztük voltál", tettleg megtá­madta, pofozta, ütelegelte és védekezése daczára egy pinczeajtó mel­lett a földre teperte és tovább ütlegelte, majd ott hagyván őt, a H.-

Next

/
Thumbnails
Contents