Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Ji8 Bp. 437- §• b) Osztály elleni izgatás esetén. 471. C: Az alsófoku ítéletek nélkülözik a Bp. 328. §-ában előirt kellékeket, vagyis azon tények megjelölését, amelyek alapján a Btk. 172. §-ának második bekezdésében körülirt cselekmény tényálladéka fenforgónak vétetett. Nincsenek sem szószerint előadva, sem tartalmuk szerint megjelölve azok a szavak, melyekkel a vádlott izgatott, hanem csak az állapíttatott meg, hogy vádlott a „Novodna R." czimü lapot olvasta fel, illetőleg ennek tartalmát ismertette hallgatói előtt. De még a nevezett lapnak szóban levő számai sincsenek megjelölve, hanem csak általános utalás történik az újságnak ,,1904. január havában megjelent számaira", mint amelyek ,,tele vannak izgató tartalommal". Minthogy azonban az Ítéletekből nem tűnik ki, hogy a vádlott a lapnak 1904. január havában megjelent összes számait felolvasta vagy ismertette volna; minthogy a főtárgyaláson nem olvastattak fel az illető lapszámok, hanem csak egyetlen egy szám, melyről viszont nincs megállapítva, hogy azt a vádlott izgatásra felhasználta volna: az elkövetési cselekedet tényálladéka hiányosan van meghatározva. De hiányosak az ítéletek azért is, mert a vádba helyezett cselekmény elkövetésének a Btk. 172. §-a szerinti több módozatai sincsenek határozottan megjelölve, hiányzik nevezetesen annak megállapítása, hogy vádlott az izgatást „gyülekezeten nyilvánosan" követte el. E tekintetben az ítéletek azt'fejtik ki, hogy az izgatás a szoczialisták közé beiratkozott 516 egyénnek „megnyerése alkalmával" követtetett el, hogy továbbá vádlott az „otthon lakásán" és ,,a korcsmában összegyülekezett emberek" előtt izgatott. Ebből a megállapításból azonban nem tűnik ki, hogy vádlott a tettet „gyülekezeten" követte el. Az 516 személy megnyerése alkalmával történt izgatás ugyanis csak ugy tekinthető gyülekezeten elkövetettnek, ha az izgató szavak az összes személyek együttes jelenlétében vagy legalább azok nagyobb csoportjai előtt használtattak. Ezt meg kellett volna állapítani; mert ha a „megnyerés" — a mai rendes eset — egyenként vagy kisebb számú személyeknek egyszerre való toborzása alapján ment végbe: az izgatás nem tekinthető gyülekezeten elkövetettnek. Nem pótolhatják e hiányt a többi megállapítások sem; mert e kitételek: a „lakáson összejött" és „a korcsmában összegyülekezett emberek", oly általánosak, hogy nem nyújtanak támpontot arra nézve, hogy ezen összejövetelek vagy találkozások megfelelnek-e a „gyülekezet", vagyis nagyobb számú résztvevőkkel tartott összejövetel fogalmának. A vád a Btk. 172. §-ának második bekezdésében meghatározott cselekményre irányulván, a törvény alkalmazhatósága tekintetében a fentebbi körülmények megállapítása szükséges. Az eljárt bíróságok ezt mellőzvén, ítéleteiket a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján meg kellett semmisíteni és a Bp. 437. §-ának ötödik bekezdése értelmében uj eljárást kellett elrendelni. (905. jan. 5. — 80. sz.)