Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Bp- 437- §• 219 c) Gyilkosság esetén. 472. C: A Bp. 385. §-ának és a 437. §-ának 1. bekezdésének egybevetett értelme szerint az első főkérdés a vád tárgyának megkülönböztetésére alkalmas ténykörülményeket itt fel kell venni és az Ítéletben a súlyosító és enyhítő körülmények meghatározásánál az azoknak alapjául szolgáló tényeket is meg kell állapítani, mert a kir. Curia által határozatának hozásánál anyagi semmiségi panasz esetében az esküdtbíróság részéről valóknak elfogadott tények veendők alapul. Minthogy egyfelől a K. N. vádlottra vonatkozó első fökérdésbe nincsenek befoglalva azok a ténybeli körülmények, amelyekből az előre megfontolt szándék, mint a Btk. 278. §-a meghatározott gyilkosság büntette alkotó elemének fenforgására az esküdtek következtetést vonhattak, s jelesen az sincs befoglalva, hogy K. N. vádlott kitől és mikor szerezte azt a fegyvert, amelyből való lövés által K. M.-t megölte; minthogy másfelől nem állapíttattak meg olyan tények, a melyek a súlyosító körülményül felvett vagyoni haszonlesés megállapítására alkalmasak; s minthogy ezek szerint a kir. törvényszék mint esküdtbíróság a K. N. vádlottra vonatkozó első fökérdésbe olyan lényeges ténykörülményeknek befog lalását, illetve az emiitett súlyosító körülményre nézve való megállapítását mellőzte, a melyek a büntető törvény megfelelő rendelkezésének alkalmazhatása szempontjából szükségesek: ezéknélfogva tehát a kir törvényszék mint esküdtbíróság ítéletének K. N. vádlottra vonatkozó része a Bp. 385. §-ának 1. a) és 3. pontja alapján használt semmiségi panaszokra a Bp. 437. §-ának 5. bekezdése alapján hivatalból megsemmisítendő s a kir. törvényszék mint esküdt bíróság uj eljárásra utasítandó volt. (1905. nov. 8. 9553.) 473. Gyilkossággal vádolt P. A. és társa bűnügyében az aradi esküdtbíróság tárgyalásán P. Á.-ra vonatkozólag az esküdtek a következő kérdésre 7-nél több szavazattal igennel feleltek: ,,Bünös-e P. A. abban, hogy Borosjenőn 1904. nov. 27-én V. A.-t a bűnjelt képező egycsövű lőfegyverből reá intézett lövéssel előre megfontolt szándékból megölte? stb." P. P.-ra vonatkozólag pedig a következő kérdésre feletek igennel: „Bünös-e P. P. abban, hogy B.-Jenőn 1904. nov. 27-én az E. kérdésben leirt bűncselekmény elkövetését szándékosan előmozdította és könnyítette azáltal, hogy annak véghezvitelénél szándékosan jelenvolt és hogy V. A. közeledtekor a lövésre P. A.-nak kőhintéssel jelt adott? stb." Az aradi esküdtbíróság ez alapon P. Á.-t, mint tettest, — P. P.-t, mint bűnsegédet, gyilkosság miatt ítélte el. C: Tekintve, hogy a Bp. 426. §-ának 1. pontja és 427. §-ának 1. bek. szerint az esküdtbíróság ítélete ellen a 427. §. esetén kívül