Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

200 Bp. 387. §. 1. és 3. p., 387. §. 1. és ut. bek. Ez ítélet ellen egyedül a vádlott a büntetés kiszabása miatt jelentett be felebbezést. A gyulai törvényszék azonban azt állapította .meg, hogy a vádlott által okozott testi sértés 20 napnál tovább tartott, tehát a járásbíróság oly bűncselekmény esetében itélt, mely hatáskörét meghaladja, ezért a járásbíróság ítéletét a Bp. 384. §-ának 4. pontjában meghatározott semmiségi okból a Bp. 554. §-ának 3. bek. értelmében megsemmisítette s vádlottat a súlyos testi sértés bűntettére irányuló vád alapján elsőfokban hozott ítéletével a Btk. 301. §-ábá ütköző súlyos testi sértés büntette miatt a Btk. 302. §-a alapján ítélte el. Ezt az ítéletet a nagyváradi tábla a vádlottnak a büntetés enyhítése végett bejelentett felebbezés folytán felülvizsgálván, az 1905. április 3-án kelt ítéletével helybenhagyta. C.: Minthogy a Bp. 555. §-a szerint a Bp. 387. §-ában foglalt rendelkezések a törvényszékre is kötelezők, eme törvényszakasz 1. bekezdése szerint pedig kivéve a hivatalból figyelembe veendő semmiségi eseteket, a felülvizsgálat csak az ítéletnek felebbezéssel megtámadott intézkedésére vonatkozik, — minthogy a járásbíróság ítéletének az a része, mely szerint M. vádlott a Btk. 301. §-ának tétele szerint M. vádlott a Btk. 301. §-ának 2. tétele szerint büntetendő súlyos testi sértés vétségében nyilváníttatott bűnösnek, felebbezéssel meg nem támadtatott, az tehát felülvizsgálható sem volt, — minthogy a Bp. 387. §-ának 1. bekezdésében említett kivétel — a hivatalból figyelembe veendő semmiségi eset — akkor forgott volna fenn, ha a járásbíróság olyan bűncselekményt vont volna hatáskörébe, mely az 1897: XXXIV. t.-cz. 18. §-a szerint hatásköréhez nem tartozik, hanem az utóbb említett törvényczikk 17. §-a szerint a törvényszék hatáskörébe van utalva (a Btk. 310. stb. §.), — minthogy a Bp. 387. §-ának 3. bekezdése szerint a vádlott büntetése egyedül a vádlónak e vádlott terhére használt felebbezése esetében súlyosbítható, a járásbíróság Ítélete ellen azonban a vádló felebbezést nem használván, a járásbíróság ítéletét a vádlott hátrányára megváltoztatni nem lehetett s a járásbíróság ítéletében kiszabott büntetés nem sulyosbittathatott, — ezeknél fogva ugy a táblának mint a törvényszéknek ítéletét hivatalból megsemmisíteni (Bb. 384. §. 4. p.) s a törvényszéket mint felebbviteli bíróságot a járásbíróság ítéletének a Bp. 550. §-ának 4. bekezdése értelmében felülvizsgálatra utasítani kellett. (1905 november 9-én, 9554. sz.) Bp. 387. §. 1. és ut. bek. A perorvoslattal nem élt vádlott ügyének felülvizsgálata, midőn felebbezést csak a másik vádlott, ki az elsőnek nem volt részese, jelentett be. Jogos védelem megállapítása a perorvoslattal nem élt vádlott javára. 431. V.-tak egymás kölcsönösen bántalmazták. G. M. súlyos, K. J. könnyű testisértést szenvedett. Mindkettő jogos védelem czimén kérte felmentését, a kaposvári tsz. azonban mindkettőnek bü-