Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)
138 St. 30. §. lapjában, melyek a szavak közönséges érlelnie szerint is ,,a politikai élet terén történt eseményeket" vázolják, ez pedig kétségtelenül „politikai tárgy". (11)04 decz. T. 9857.) 280. A közlemény szerzője az inkriminált részekben a kormány tevékenységét teszi bírálat tárgyává, helytelenítvén azt, hogy a hadügyi költségekre oly tetemes összeg megszavazását hozza javaslatba s azt, hogy az 1848-iki törvényben lefektetett eszméket s elveket, különösen a sajtószabadság elvét nem nem engedi érvényesülni. E közleményeknek tárgya politikai. Minthogy pedig a rendőrhatóság bizonylatával igazolva van, hogy az előirt óvadék letéve nem lett, a sajtó-rendőri vétség fenforog s vádlott mint kiadó ezért büntetőjogilag felelős. (C. 1095 június 14. 5810. sz. a.) A megyebizottság megalakítására vonatkozó okoskodás politikai czikk. 281. V. a kiadásában megjelenő és óvadékkal nem biró „Szentesi Lapok" czimü újságban a csongrádmegyei törvényhatósági választásról czikket tett közzé. A czikk tartalma és irányzata az, hogy a függetlenségi és 48-as párt a megyebizottsági kiegészítő választásnál „azzal a szép egyetértéssel és buzgósággal, a melylyel a képviselőválasztásnál diadalra segítette zászlóját", vegyen részt a választásbán, felhivatván a párt tagjai, hogv az „ellenzéki czédulával szavazzanak". Az alsófoku bíróságok vádlottat tárgyi tényálladék hiányából mentették fel, azon indokolással, hogy „a megyei önkormányzat nem politikai testület", hogy tehát az azzal foglalkozó czikk politikai tartalmúnak nem tekinthető. C.: Ez a felfogás téves. A törvényhatósági kormányzat nem egyéb, mint az állami közigazgatás egyik szerve, melylyel állami czélok valósittatnak meg; a megyebizottság megalakítására vonatkozó okoskodás és útbaigazítás tehát már ezen általános szempontból is politikai tartalmú fejtegetés. De eltekintve ettől, a törvényhatóságok hatásköre, amint azt az 1886: XXI. t.-cz. 2. §-ának b) és c) pontjai körülírják, nincs az önkormányzatra szorítva, hanem nagyszámú állami jelentőségű és országos érdekű ügyeket is foglal magában. E hatáskörbe van különösen utalva ,,az állami közigazgatás közvetítése" általában; ezen felül fel vannak jogosítva a törvén) hatóságok arra, hogy közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhassanak, azokat megvitathassák, azokra nézve megállapodásokat fejezhessenek ki és azokat a kormánynyal és a törvényhozással közölhessék. Kitűnik ebből, hogy a törvényhatóság politikai testület is, melynek alakításánál a politikai tekintetek é p e n nincsenek kizárva, minthogy a vád tárgyává tett közlemény is egy országos politikai párt szempontjából való szavazásra hivja fel a választókat. (904. ápr. 13. 3393.)
