Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Btk. 35©., 351. $. Btk. 350. §. Zsarolás vétsége. 201. Vádlottak sértettet azért, mert ez a szolgálatai>ja vadászterületén volt kutyájukat lelőtte, együtt és közösen erőszakkal n földre teperték és ütlegelték s ez által őt arra kényszcritették, hogy ezüstóráját s 1 K 41 f. készpénzét neki zálogul birtokukba adja. C.: Azok a tények, hogy vádlottak abból a czélból. hogy maguknak jogtalan uton vagyoni hasznot szerezzenek, együttesen sértettet arra kényszeritették, hogy óráját és pénzét vádlottak birtokába adja, a zsarolás vétségének összes ténvelemeit magukban foglalják; (905. okt. 17—8838.) 201 a. Diamant Lipót vádlott báró X. F. sértettet nem fizetés esetére feljelentéssel fenyegette és ezt oly katonatiszttel szemben tette, a ki Írásban is becsületszavát kötötte le. hogy adósságát megfizeti. C.: Minthogy kétségtelen, hogy a tényleges szolgálatban álló katonatiszt részéről becsületszóra felvett kölcsönnek meg nem fizetése, ha felettes hatóságának tudomására jut, igen komolv következményekkel jár és ehhez képest tényleges katonatiszttel szemben használt ily irányú fenyegetést a bírói gyakorlat is a zsarolás vétségének megvalósítására alkalmasnak fogadta ej: ennélfogva a tábla a vádlottal szemben nem alkalmazta tévesen a büntető törvény rendelkezését abban a kérdésben, hogy a vádbeli tett megállapít ja-e valamely büntetendő cselekmény tényálladékát. (1906. évi február hó 22-én, 1888. sz.) Btk. 351. §. Rágalmazó állítás közzétételével való fenyegetés. 202. C.: Minthogy vádlott a K. I. által irott közleményt megszerezte, annak tartalmával a sértettet megismertette, ettől azzal a fenyegetéssel, hogy azt a kéziratot a véres szájú újságírónak vissza adja, aki azt a lapokban nyomban közzéteendi, ha a sértett 1200 frtot a lapok elhallgattatása végett a vádlottnak át nem ad, vagyoni hasznot akart szerezni: a kir. Curia részéről csupán az volt vizsgálandó, hogy a kézirat tartalmazott-e rágalmazó vagy becsületsértő kifejezéseket? Ebben a jogkérdésben a kir. tábla nem tévedett akkor, mikor azt igenlőleg oldotta meg. A kézirat a tények felsorolásával, azt tartalmazza, hogy sértett K. B.-t ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette s igy megkárosította, magának pedig ezáltal tetemes jogtalan vagyoni hasznot szerzett. Kétségtelen, hogy ezek oly tényállítások, amely valódiságuk esetén sértett ellen a bűnvádi eljárás megindításának okát képeznék. Az pedig a törvény szempontjából teljesen közömbös, hogy a rágalmazó vagy becsületsértő állitások esetleg a valóságnak megfelelnek; a lényeg az, hogy ilyen állításoknak