Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Btk. 351., 353. §. 99 nyomtatvány utján leendő közzétételével való fenyegetés, vagyoni haszon szerzés czéljából történjék. (905. jun. 28—6305.) Btk. 353. §. Minősített zsarolás. Bevégzés, kísérlet. 203. A vádlottak és védőjük semmiségi panaszt jelentettek be a Bp. 385. §. a) és b) pontja alapján azon okból, hogy „zsarolás nem forog fenn, a tárgyi tényálladék elfogadása esetén rablás forogna fenn, erre pedig a kir. törvényszék nem illetékes." C.: Minthogy sértett fél és a vádlottak közt vitássá vált az a kérdés, hogy a vádlottaknak, mint kukoriczacsőszöknek hány kosár kukoricza jár csőszbér fejében a sértett féltől és a vádlottak ezen bér fejében kényszeritették a sértett felet lovai kifogásával és illetve agyonlövéssel való fenyegetéssel 12 kosár kukoricza kiadására, s igy a rablás egyik ismérve, a jogtalan eltulajdonitási czélzat terhökre nem forog renn, ellenben a zsarolás ismérvei kimeritvék: a kir. tábla sem a bűnösség kérdésében, sem a minősítésnél a Btk. vonatkozó rendelkezéseit tévesen nem alkalmazta. (905. jun. 25—720.) 204. Az újvidéki tsz. s a szegedi T. vádlottat a Btk. 301. §-ban körülirt súlyos testi sértés bűntettében és a Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétségében ösmerte fel bűnösnek s büntetését a Btk. 96. és 98. §§-ai alapján szabta ki. C.: A kir. T. azért nem tartja a zsarolás bűntettét megállapíthatónak, mert a sértett saját előadása szerint a 30 koronát nem a fenyegetés, hanem a befejezett ütés hatása következtében adta át a vádlottnak, amiből kitünőleg vádlott a pénz megszerzése érdekében tulment a Btk. 353. §. 1. pontja szerint minősülő bűntett egyik tényálladéki elemét képező fenyegetésen és a helyett magát a súlyos testi sértés bűntettét valósította meg. Ezt az érvelést azonban helyesnek elismerni nem lehet. Már csak azért sem, mert annak elfogadásánál az a visszásság nyerne birói szentesítést, hogy a ki a zsarolást csak súlyos testi sértéssel való puszta fenyegetéssel hajtja végre, súlyosabban büntetendő, mint az, a ki a fenyegetésen túlmenve czélja elérése érdekében a súlyos testi sértést meg is valósítja. Ez a körülmény a Btk. 353. §. 1. pontjának alkalmazását ki nem zárhatja. Mert abból a megállapított tényből, hogy a vádlott azért ütlegelte a sértetett, miképp őt a pénz visszaadására birja, okszerűen következik, hogy a sértett annak a lelki kényszernek, félelemnek hatása alatt adta vissza a 30 koronát, hogy ellenesetben a vádlott az ütlegelést folytatja és rajta még több súlyos testi sértés bűntettét megvalósító cselekvése, a többi tény elemek fennforogván, a Btk. 353. §. 1. pontja szerint minősülő zsarolás bűntettének fenforgásához nagyobbmérvü fenyegetések egyikét a súlyos testi sértéssel való fenyegetést is magában foglalja; annálfogva vádlottat a zsarolás bűntettében is bűnösnek kimondani s bünttését (két évi fegyház) a Btk. 353. §-a alapján a 96. és 99. §-ok alkalmazásával kiszabni kellett. (1906. január 9. 271.) 7*