Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)
Czégvezetök és keresk. meghatalmazottak 41., 43. §§. 649 ban forgó megállapodást Sch.-val csak a saját koczkázatára létesíthette ; s ennek ellenében nem érvényesítheti sikerrel azt a kifogást, hogy a felperes a vételárnak váltóval történt fedezése ellen nem tiltakozott s hogy a kereseténél korábbi időből származó áruküldeménynek ára is mindig az emiitett módon egyenlittetett ki, mert a felperes tagadásával szemben nem igazolta annak a váltóval fedezésről való tudomását s ahhoz való hozzájárulását; s mert a g) alatti levélben Sch. arról értesítette az alperest, hogy érette a „fizetéseket" a számlák keltétől számított 8 napon belül teljesiti, miáltal alperes mintegy figyelmeztetést nyert arra, hogy a felperes irányában a vételár kiegyenlítése készpénzzel történik, végre mert a mindenkor Sch. P. rendeletére kiállított váltók beváltásakor tudomást szerzett arról, hogy azok a felperesre forgatva nem lévén, ennek birtokába sem jutottak s igy a felperesnek a váltóval fedezésről való tudomását jogszerűen fel sem állítja, hogy Sch. P. a 23. alatti váltó leszámítolása utján felvett értéket a felperesnek megküldte s ekként a vételárat készpénzzel kiegyenlítette volna, a váltó adása pedig fizetés természetével nem bir, ugyanazért alperes a kereseti vételártőkéből elsőbiróilag megítélt 2932 korona 32 fillért megfizetni tartozik. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. (1905 április 13. 849/1904. sz. a.) 1708. A (liszteladási) jogügyletek kötésére meghatalmazott ügynök a ker. törv. 43. §-ában tárgyalt „kereskedelmi meghatalmazott" fogalma alá esik és ebből folyóan a megbízó nem védekezhetik azzal, hogy az ügynök jogköre a vevő által nem ismert bizonyos korlátokkal meg volt szorítva. Alperes nem tagadta, hogy G. I. ügynök, a ki az A) alatti kötlevelet az ő nevében aláirta, fel volt hatalmazva arra, hogy részére és az ő nevében liszteladási ügyleteket kössön és a vonatkozó kötlevelet alá is irja. Az a kifogása, hogy az A) alatti ügylet őt ennek daczára nem kötelezi azért, mert G. I. a közte és alperes között fenálló ügynöki szerződés ellenére, tehát meghatalmazási körének túllépésével ebbe a kötlevélbe azt a feltételt irta bele, hogy a szállítás a vevő választása szerint juliustól-deczemberig eszközlendő, •— nem bir jogi alappal. Mert a K. T. 43. §-a értelmében G. I. mint alperes ügynöke, tehát kereskedelmi meghatalmazottja, az általa kötött ügyleteknél a vele szerződő harmadik személyekkel szemben feljogosítottnak tekintendő mindazon jogcselekményekre, a melyeket ezen ügyletek rendszerint szükségessé tesznek, feljogosítottnak tekintendő tehát az ügylet feltételeinek, következésképen a szállítási feltételeknek megállapítására is, nem lépte tehát tul meghatalmazási körének törvényes határait, midőn az A) alatti kötlevélbe az alperes részéről kifogásolt feltételt felvette, azt pedig, hogy felperesnek az ügynöki szerződés állítólagos korlátoló intézkedéseiről tudomása lett volna, — alperes nem is állítja. Ezek szerint alperesnek nem volt joga felperessel szemben az ügylet elismerését megtagadni, és igy felperes, keresetére ki kellett mondani, hogy az ügylet érvényben fenn-