Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

644 Kereskedelmi törvény. 1694. Az 1868: LIV. t.-cz. 188. §-ának a közokiratokkal való bi­zonyításra vonatkozó szabályai a kereskedelmi könyvekkel való bizo­nyítás esetében nem alkalmazhatók. (Curia 1905 október 4. 5312— J905. sz. a.) 1695. A kereskedelmi könyvek bizonyító erővel csakis kereske­delmi ügyletekből eredő jogviszonyban bírnak. Nem szolgálhat bizo­nyítékul és ezért a hitelesített könyvkivonat alapján előjegyzésnek nincs helye, ha a kezesség egy már bíróilag érvényesített követelésért váílaltatott s nem azzal egyidejűleg keletkezett, mert a kezesség nem a kereskedelmi ügylet biztosítására jött létre, maga a kezesség pedig ebben az esetben a kereskedelmi törvény 270. §-ának 3. bekezdése ér­telmében kereskedelmi ügyletet nem képez. (Curia 1905 szeptember 5. 6781 /1905. sz. a.) 1696. A közkereseti társaság könyveinek tartalma a társaság tagjainak egymás közti jogviszonyaira nézve egymás ellenében tel­jes bizonyítékot nyújt, ha csak a bejegyzések helytelensége vagy va­lótlansága nem bizonyittatik. (Curia 1905 május 31. G. 3/1905. sz. a.) 1697. A bejegyzett kereskedő a K. T. 31. §-ában meghatározott időn belül könyvkivonati követelését, bárminő jogczimen alapuljon is és igy a kártéritő követelést is, az 1868: LIV. t.-cz. 35. §-ának 2. bekezdése értelmében a kereskedelmi könyvek vitelének helyére nézve illetékes bíróság előtt perelheti. Abpesti ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíró­ság végzését hhágyja indokai alapján és azért, mert a bejegyzett kereskedő a K. T. 31. §-ában meghatározott időn belül könyvkivo­nati követelését, bárminő jogczimen alapuljon is, s feltéve, hogy az természeténél fogva a kereskedelmi könyvekbe való bejegyzés tárgya lehet, a minő a keresetbe vett határidő követelés is, az 1868: LIV. t.-cz. 35. §-ának 2. bekezdése értelmében a kereskedelmi könyvek vi­telének helyére nézve illetékes bíróság előtt perelheti. (1905 február 8. 202/1905. sz. a.) 1698. Üzleti összeköttetést tanúsító könyvkivonat ellen általá­nosságban tett az a tagadás, hogy a tartozik-rovat tételei alatt el­könyvelt áruk meg nem rendeltettek és át nem vétettek, — figye­lembe nem vehető. A kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítélete azért hagyatik helyben, mert maga alperes viszonválasziratában nem vonja két­ségbe, hogy egyes esetekben előfordult, hogy alperestől hitelbe vá­sárolt lisztárukat és másfelől az ugyanazon periratában állított több­rendbeli fizetésekkel igazoltnak volt tekintendő, hogy alperes a kér­déses időben felperessel üzleti összeköttetésben állott, felperestől hsztárukat hitelbe vásárolt; ezzel, valamint a mellékelt megrendelé-

Next

/
Thumbnails
Contents