Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

644 Kereskedelmi törvény. 1694. Az 1868: LIV. t.-cz. 188. §-ának a közokiratokkal való bizonyításra vonatkozó szabályai a kereskedelmi könyvekkel való bizonyítás esetében nem alkalmazhatók. (Curia 1905 október 4. 5312— J905. sz. a.) 1695. A kereskedelmi könyvek bizonyító erővel csakis kereskedelmi ügyletekből eredő jogviszonyban bírnak. Nem szolgálhat bizonyítékul és ezért a hitelesített könyvkivonat alapján előjegyzésnek nincs helye, ha a kezesség egy már bíróilag érvényesített követelésért váílaltatott s nem azzal egyidejűleg keletkezett, mert a kezesség nem a kereskedelmi ügylet biztosítására jött létre, maga a kezesség pedig ebben az esetben a kereskedelmi törvény 270. §-ának 3. bekezdése értelmében kereskedelmi ügyletet nem képez. (Curia 1905 szeptember 5. 6781 /1905. sz. a.) 1696. A közkereseti társaság könyveinek tartalma a társaság tagjainak egymás közti jogviszonyaira nézve egymás ellenében teljes bizonyítékot nyújt, ha csak a bejegyzések helytelensége vagy valótlansága nem bizonyittatik. (Curia 1905 május 31. G. 3/1905. sz. a.) 1697. A bejegyzett kereskedő a K. T. 31. §-ában meghatározott időn belül könyvkivonati követelését, bárminő jogczimen alapuljon is és igy a kártéritő követelést is, az 1868: LIV. t.-cz. 35. §-ának 2. bekezdése értelmében a kereskedelmi könyvek vitelének helyére nézve illetékes bíróság előtt perelheti. Abpesti ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hhágyja indokai alapján és azért, mert a bejegyzett kereskedő a K. T. 31. §-ában meghatározott időn belül könyvkivonati követelését, bárminő jogczimen alapuljon is, s feltéve, hogy az természeténél fogva a kereskedelmi könyvekbe való bejegyzés tárgya lehet, a minő a keresetbe vett határidő követelés is, az 1868: LIV. t.-cz. 35. §-ának 2. bekezdése értelmében a kereskedelmi könyvek vitelének helyére nézve illetékes bíróság előtt perelheti. (1905 február 8. 202/1905. sz. a.) 1698. Üzleti összeköttetést tanúsító könyvkivonat ellen általánosságban tett az a tagadás, hogy a tartozik-rovat tételei alatt elkönyvelt áruk meg nem rendeltettek és át nem vétettek, — figyelembe nem vehető. A kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítélete azért hagyatik helyben, mert maga alperes viszonválasziratában nem vonja kétségbe, hogy egyes esetekben előfordult, hogy alperestől hitelbe vásárolt lisztárukat és másfelől az ugyanazon periratában állított többrendbeli fizetésekkel igazoltnak volt tekintendő, hogy alperes a kérdéses időben felperessel üzleti összeköttetésben állott, felperestől hsztárukat hitelbe vásárolt; ezzel, valamint a mellékelt megrendelé-