Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

Kereskedelmi könyvek 26—36. §. 645 sekkel az áruk megrendelése, valamint kiszolgáltatása igazolva van. Ily tényállás mellett, tekintettel arra, hogy alperes csak általánosságban vette tagadásba az A) alatti könyvkivonat valódiságát és habár arra felhivatott is, módjában állott, hogy a saját üzleti könyveinek felmutatása mellett mutassa ki, hogy az A) alatti könyvkivonatnak mely tételei esnek kifogás alá, ezen felhivás daczára is könyveit nem mutatta fel és tekintettel arra, hogy felperes üzleti könyveiben a megejtett birói szemle szerint oly mérvű szabálytalanságok, melyeknek bizonyító erejét meggyengítené, nem fordultak elő; az elsőbiióság a kereskedelmi törvény 31. §-a és a perrendtartás 173. és következő §-ai alapján felperes könyvvezetőjének az üzleti könyvek által nyújtott részbizonyitékok kiegészítésére az idézett törvényezikk 174. §-ában irt pótesküt helyesen ítélte meg és tette annak le-, vagy le nem tételétől függővé alperesnek marasztalását. A kir. Curia: A másodbiróság Ítélete felhívott és felhozott indokaiból helybenhagyatik. (1905 deczember 20. 1278/1905. sz. a.) 1699. Ha a K. T. 120. §-ának engedélyénél fogva a társaság könyvei megőrzése végett valamelyik társtagnak, egy harmadiknak, vagy az illetékes törvényszéknek adatnak is át, ez a czég feloszlása után is, ha a társaság valamely tagja ellen a társasági viszonyból eredően per indíttatik, e társasági tagot a könyvek felmutatása iránti kötelezettsége alól fel nem oldja és igy a czég megszűnte után az egyik czégtag a társasági viszonyból eredő követelés érvényesítése czéliából a pert akár a társasági tagok, akár csak azok egyike ellen is jogosult folyamatba tenni. A kir. Curia: A) alatti nyilatkozatban az időközben feloszlott ,,L. és S." közkereseti társaságbeli czég s ekként annak egyik tagja alperes is, annak elismerése mellett, hogy S. G. másik czégtag 2000 koronányi betéte felperes tulajdonát képezi, arra kötelezte mrgát, hogy eme betéti összeget, a mennyiben arra a társaság viszonyainál fogva S. G.-nak joga nyilna, felperesnek kiszolgáltatni köteles. Felperes ezt az összeget alperestől az alapon követeli, hogy az időközben feloszlott czégnek megfelelő vagyona volt s ennek ellenére alperes a kérdéses összeget nem szolgáltatta ki és egyúttal tüzetesen megjelölve azt, hogy a feloszláskor a czég minő vagyonnal birt, eme vagyon létezését a czég könyveivel óhajtotta bizonyitani s eme könyvek felmutatását kifejezetten kérelmezte is. A felebbezési bíróság ítéletének indokai szerint, annak ellenére, hogy alperes az elsőbirósági eljárásban a nyert birói utasítást figyelmen kivül hagyva, az üzleti könyveket az 1904. évi január hó 12-én megtartott tárgyaláson be nem mutatta, eme felmutatás elmulasztásának a kerek. törv. 34. §-ában előirt joghatályt azért nem tulajdonította, inert a kereset nem a megszűnt közkereseti társaság, hanem annak csak egy tagja ellen irányúit. Ez a jogi álláspont azonban nyilván téves, mert megjegyezve azt, hogy a közkereseti társaság könyveinek tartalma a társaság tagjainak egymásközti jogviszonyaira nézve egymás ellenében teljes bi-