Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

642 Kereskedelmi törvény. táisáság a W. Gida egyedüli birtokába jutott változatlan elnevezésű czég, a W. Gida és K. Mayer tagokkal a czég elnevezés változása nélkül alakult közkereseti társaság és a K. Mayer egyedüli birtokába jutott változatlan elnevezésű czég, vagyis az L r. alperes, jogilag más és önálló külön 4 jogalany; az 1894—1896. három évben tehát jogilag ki volt zárva, hogy a bérlemény tárgya a W. Gida és K. Mayer tagokkal alakult közkereseti társaság vagy az I. rendű alperes telephelyiségeül szolgált és üzleti czéljaira használtatott; mert továbbá a fentiek szerint K. Mayer nem lépett be a felperessel szerződő közkereseti társaságba s igy az I. rendű alperesre a K. T. 89. §. rendelkezése alkalmazást nem nyerhet; és mert a felebbezési bíróság ítéletében nincsenek tények megállapítva az iránt, hogy a W. Gich és K. Mayer tagokkal alakult közkereseti társaság, a mely különben a K. T. 12. §. rendelkezésének alapul vételével a W. Gida egyedüli birtokába jutott változatlan elnevezésű czég üzletét szerződésileg átvettnek tekintendő, az utóbbi czég kötelezettségeit magára vállalta és igy I. r. alperesre a K. T. 20. §. rendelkezése nem alkalmazható. (1904 november 17. G. 321. sz. a.) 24. §. 16S8. A bejegyzett czég részére a kereskedelmi törvény 17. és 24 §-aiban biztosított oltalom feltétlen és igy kiterjed a be nem jegyzett kereskedők által használt czégekre is. A k i r. Curia: A kir. tábla ítélete az elsőbiróság ítéletéből átvett indokok alapján és azért is helybenhagya'tik; mert a pernek nem vitás adatai szerint felperesnek czége akkor, a mikor alperes azonos szövegű czég alatt ugyanazon községben üzletét megnyitotta, a czégjegyzékbe már be volt vezetve, mely bejegyzés folytán felperes a kereskedelmi törvény 17. és 24. §-ai alapján joggal követelhette, hogy alperes az azonos szövegű czég használatától eltiltassék ; mert felperesnek ezen jogára nem bír befolyással az a körülmény, hogy alperes a kereskedelmi törvény 5. §-a értelmében esetleg nem volt köteles az üzlet megnyitásával egyidejűleg czégét bejegyeztetni, mivel a bejegyzett czég részére a fentebb felhívott §-ok értelmében biztosított oltalom feltétlen és így kiterjed a be nem jegyzett kereskedők által használt czégekre is. (1905 deczember 4. 37/1905. sz. a.) i63g. Czégbitorlást csak czéghasználat által lehet elkövetni, az az eljárás tehát, hogy valaki egy más személy nevében fuvarozásra átvesz árukat, czégbitorlásnak nem minősíthető. A K. T. 24. §-ában említett czégbitorlás esete csak akkor forog fenn, ha megállapítható, hogy valaki másnak a czégét jogosulatlanul használja. A czég használata pedig csak akkor állapitható meg, ha valaki az illetőnek czégét jegyzi, vagy czimtáblájára, számláira, levélpapírjaira írja vagy reá nyomtatja, vagy egyéb módon a saját üzletének ismertetésére tünteti fel. Ezek szerint tehát a másodbiróság ítéletének indokolásában bizonyítottnak elfogadott tényállás alapján az alperes ellen a felperes czégének jogosulatlan bitorlását nem lehetett megállapítani