Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

70 Btk. 241. és 242. §§. 232. §. érvényesen megszüntette tett; tekintve, hogy e szerint ezen cselékményré nézve vádlott ellen ujabb eljárás ujrafelvétel nélkül elrendelhető sem lett volna; tekintve, hogy ennek ellenére a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok fenforgása daczára mindkét alsófoku bíróság a vádlottat a súlyos testi sértés bűntettében is bűnösnek mondotta ki: ennélfogva ítéleteiket a súlyos testi sértés bűntettére és az összbüntetésre vonatkozó részeiben megsemmisíteni kellett. (1904. május 10. 4365.) Természet elleni fajtalanság férfiak között. 241. §. 198. Vádlott R. Károlynak egy izben, B. Jenőnek pedig két izben hímvesszőjét addig fogdosta, mig a nevezettnek ondója el nem folyt. C: Ezek a tények büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítják azért, mert a természet elleni fajtalanság nincs kizárólag a közösülés utánzására szorítva, hanem általában valamely fajtalanságnak a nemi Ösztön kielégítésére irányzott elkövetésében áll. (1904. május 17. 4554. sz.) 199. Bpelstitsz.: Minthogy N. Sámuel nemi kéjérzetét azáltal, hogy S. György nemi részét nemcsak fogdosta, de szopta is, teljesen kielégítette, vagyis a férfiak között véghezvinni szándékolt fajtalanságot bevégezte, amint hogy S. György a vádlott arczán a nemi ösztön kielégítését észrevette: mindezeknél fogva vádlottat a természet elleni fajtalanság vétségében bűnösnek kimondani kellett. (1903. decz. 2. 54148.) C.: Hh. (1904. máj. 17. 4577.) 200. C.:Tény ugyan, hogy vádlottak nemi kéjérzetüket hímvesszejük kölcsönös fogdosása által természetellenes módon akarták kielégíteni, mindazonáltal azt még sem követték el olykép, hogy tettük a férfiak között véghez vitt fajtalanság (paederastia) fogalmának megfelelne, vádvádlottak tehát fölmentetnek. (1904. nov. 22. 9533.) Személyes szabadság megsértése és természet elleni fajtalanság. Az utóbbi alól felmentés. 242. §. 201. Kaposvári tsz.: Vádlott ama cselekménye, hogy s.-et fenyegetéssel rákényszeritette, hogy ez az ő nemzőszervét megcsókolja s egyszer megnyalja, a Btk. 242. §-a szerinti bűntett tényálladékát nem állapítja meg. Ugyanis a bűntett egyik lényeges alkotóeleme laz, hogy a tettes szándéka nemi kéjvágyának természetellenes módon való kielégítésére irányuljon. Jelen esetben azonban vádlott szándéka nem erre, hanem csupán arra irányult, hogy sértettet boszuból szemérmet sértő módon megalázza és sanyargassa; hiányzik tehát a természetelleni fajtalanság bűntettének egyik lényeges föltétele. (1904. febr. 19. 906.) Pécsi T.: Az ügyészség vádlott ellen két büntetendő cselekmény, a Btk. 323. §-ának 1. bekezdése szerint büntetendő személyes szabadság megsértésének vétsége, továbbá a Btk. 242. §-ába ütköző természetelleni fajtalanság büntette miatt emelt vádat s a főtárgyalás befejezte