Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Dl/H.. J.65. §. 59 Kolozsvári T.: Nem volt figyelembe vehető az az érvelés, 165- §• hogy a vádlott ellen foganatosított zálogolás alkalmával a törvényes rendelkezések nem tartatván meg és a zálogolást teljesített községi esküdt nem hivatali hatáskörében járván el: vádlott cselekménye nem büntethető. Ugyanis a közadók kezeléséről intézkedő 1883: XLIV. t.-cz. 52. §-a általában felsorolja azokat a közegeket, kik az ezen §. első bekezdésében meghatározott tartozásoknak végrehajtás utján leendő behajtására és a behajtás czéljából szükséges intézkedések megtételére hivatvák. A zálogolásnak teljesítésénél azonban (58. §.) nincs egy bizonyos hatósági közeg, mint arra hivatott megjelölve és csakis az árverésnél — mint a legfőbb' érdekeket érintő eljárásnál — rendeli a törvény 70. §-a, hogy azt a községi biró kiknek közreműködésével köteles foganatosítani. — A vádlott ellen eszközölt zálogolási eljárásnak az a hiánya pedig, hogy a zálogolást teljesített községi esküdt a törvény 58. §-a ellenére két becsüst nem alkalmazott, eltekintve attól, hogy a zálogolást teljesített esküdtön kivül még egy esküdt jelen volt, csak oly kisebb szabályellenesség, mely az érték meghatározását, de nem a foglalás szabályos voltát érinti s melynek orvoslása végett a törvény 54. §-a alapján vádlott az illetékes felügyeleti hatósághoz fordulhatott Volna. (1904. márczius 24. 809. sz.) C: Hh. (1904. decz. 14. 10287. sz.) Hatóság e. e. helyett mezőrendőri kihágás. 169. Vádlottak a marhákat, amidőn azokat a fölesketett mezőőr behajtani akarta, elterelték s ezáltal azoknak behajtását megakadályozták, amidőn pedig a mezőőr a marhák elterelése után a H. D. fejéről annak kalapját lekapta és tarisznyájába tette és K. J. és K. D. őt a kalap visszaadására kérve feléje közeledtek, a kezében volt baltával feléjük vagdalt, a vádlottak a balta nyelét megfogva, vele huzalkodni kezdtek, mig H. Zs. közbelépése folytán a balta nyelét eleresztették és megfutamodtak. C: Minthogy e tények a hatóság elleni erőszak bűntettének tényálladékát meg nem állapítják, mert az ökröknek elterelése magában az erőszak fogalmának nem felel meg, de egyébként is azokban a hatóság elleni erőszak bűntettének tényálladéki elemeit képező erőszak vagy veszélyes fenyegetés nem ismerhetők fel, mert a vádlottak a kalapét visszakérni mentek a mezőőr felé s a mezőőr baltáját csak akkor, midőn azzal feléjük vagdalt, tehát a személyük ellen intézett jogtalan megtámadás elhárítása végett fogták meg. E tények azonban kimerítik az 1894: XII. t.-cz. 94. §-ának c) pontjában meghatározott mezőrendőri kihágás alkotó elemeit, mert az idézett %-cz. 84. §-a nem rendeli azt, hogy a mezőőr a zálogolás foganatosítása előtt azt, akit az őrizete alatt levő tárgyak rongálásán rajtaér, előbb' a nevének bemondására szólítsa fel, és így a vádlottak jogos zálogolást törekedtek meghiúsítani. (1904. okt. 11. 8338.)