Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

60 Btk. 165., 172. és 175. §§. 165. §. Ahatóság elleni erőszak az egyidejű becsületsértést és közcsend elleni kihágást (Ktk. 41. §.) absorbeálja. 170. C: Vádlottat bűnhalmazat nem terheli, mert a hatóság elleni erőszak elkövetésével ugyanazon egy indulat folyamában kiejtett meggyalázó állitások a legsúlyosabb tettbe olvadt egy cselekménynek tekintendők. (1903. június 16. 5537.) Külömbség egyenes felhívás és izgatás közt. 172. §. 171. C: Az «egyenes felhivás» a Btk. II. R. VI. fejezetében meghatározott cselekmények közül csak a 171. §. és a 172. §. 1. bekezdésében körülirt izgatási cselekményeknek tényálladéki eleme. A Btk'. 172. §. 2. bekezdése csak az elkövetési mód tekintetében utal a 171. §-ra, hogy t. i. az izgatásnak nyilvánosan, szóval, nyomtatvány utján stb. kell elkövettetni; az «egyenes felhivás» pedig nem elkövetési mód, hanem maga az elkövetési cselekedet. A gyűlöletre való izgatás lelki állapot előidézését jelenti, a «felhivás» szónak pedig csak tettre vagy mulasztásra vonatkozólag van nyelvtani értelme s a Btk. 171. §-ában és a 172. §.• 1. bekezdésében is ezekre vonatkozólag van használva. (1903. szept. 2^án. 7378.) 172. Vádlott a 385. §. 1. a) és c) pontjai alapján jelentett foesemmislégi panaszt, azon indokból, mert a vádba helyezett cselekmény a C. által már az 1899: XV. t.-cz. alapján elbírálás tárgyává tétetett. C: Minthogy az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodás nem bűnvádi eljárás és az abban' kelt Ítélet nem bir a büntető itélet természetével, az ezen eljárásban kelt határozat nem tette a jelen vád tárgyát itélt dologgá, minélfogva a vitatott kizáró ok nem forog fenn; minthogy továbbá a C. azt találta, hogy a bevádolt nyilatkozatok a magyar nemzetiség elleni gyűlölet előidézésére alkalmasak; minthogy végül a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésében meghatározott cselekmény tényálladékához a gyűlölet tényleges bekövetkezése nem tartozik: a semmiségi panasz e része alaptalan. (1903- decz. 31. 10566:) Magánosok elleni erőszak kísérletéig g 173. C: A tömeg azon czélból akart a boltba behatolni, hogy ott K. A- személyén erőszakot kövessen el és azáltal, hogy G. A. és Gy. Ö- a tömeg élén álló vádlottnak, a boltajtó üvegtábláit betörték és kezeikkel a bolthelyiségbe behatoltak, a betörés a bolthelyiségbe az emiitett czélból megkezdetett s a tömegnek a betörés véghezvitelére irányzott cselekményét csak a fegyveres erő közbejötte akadályozta meg: minthogy e tények és az azokból levont jogi következtetés szerint vádlottaknak a bolthelyiségbe való betörése vagyis behatolása, mely a Btk. 175. §-ában meghatározott magánosok elleni erőszak bűntettének egyik lényeges alkotó eleme, a kéznek az ajtóüveg betörésével kelétkezett