Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 96. §. 51 e körülmények oly kapcsolatot hoznak létre a külsőleg elválasztott 96- §• három közlemény között, hogy azok egységes törvénysértésnek tekintendők. Tekintettel azonban arra, hogy az egységes cselekvőség két ember becsületét sértette, két vétség volt megállapítandó. (1904. deczember 14-én. 10-265. sz.) Hatóság előtti rágalmazás (260. §.) és becsületsértés (261. §.) anyagi halmazat. 143. C: Vádlott a terhére megállapított cselekedetek egyikét a hatóság előtt (postaigazgatósághoz benyújtott följelentésben) emelt vád utján, a másikat pedig magánúton két tanú előtt tett nyilatkozattal követte el; ehhez képest különböző módon véghez vitt és különböző tényállaáéki ismérvekkel bíró két különálló bűncselekmény forog fenn, amelyeket, noha mindkettő ugyanegy sértett személy becsülete ellen irányult, egy büntetendő cselekménynyé összefoglalni nem lehet. (1904. ápr. 12. 3349. sz.) Ugyanazon ingóknak előző elrejtése (egyszerű lopás) és utóbb betöréssel való elvitele (336. §. 3. p ) egy folytatólagos bűntett 144. Vádlott B. S. sértett záratlan udvaráról egy harapófogót, egy pár csizmatalpat és pipát szarostól a sértett beleegyezése nélkül ellopott s ezen dóinkat a hálóhelyéül szolgáló istállóban a végleges magával vitel czéljából elrejtette, majd ezen elrejtett dolgok elvitele végett 1902. október 10-én a káros által időközben bezárt istálló ajtaját feltörvén, az elrejtett dolgokat elvitte. C: Eme tényekből az következik, hogy a vád alapjául szolgáló tett a kérdéses dolgok jogtalan eltulajdonítására irányuló czélzat s kivitel egységénél fogva egy egységé s folytatólaosgos ténykedésben nyilvánuló cselekmény, vagyis a bezárt istálló ajtajának feltörése tután megvalósított súlyosabb beszámítás alá eső és a Btk. 336. §-ának 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettének s nem egyszersmind egy különálló más bűncselekmény, t. i. a lopás vétségének tényálladékát állapítja meg, miután a kérdéses dolgoknak a sértett nyitott üdvaráról való előző elvitele s azoknak a végleges magával vitel czéljából az istállóban eszközlött elrejtése a súlyosabb beszámitásu későbbi cselekménybe beolvadt. (1904. jan. 7. 115. sz.) Katonai kedvezmény csalárd kieszközlése (1889: VI. t-cz. 48. §) és intellectualis közokirathamisitás (400. §.) anyagi halmazat. 145. A tábla által valónak elfogadott tények szerint id. *•>. A. és S.J. vádlottak abból a czélból, hogy id. S. A. vádlottnak fia, ifj. S. A. a három évi tényleges katonai szolgálat által felmentessék és a póttartalékba helyeztessék, megállapodtak abban, hogy annak tanúsítása végett, miszerint id. S. A. vádlott keresetképtelen öreg ember — helyette és neve alatt a sorozó 4*