Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

52 Btk. 96. és 102. §§. '• §• bizottság előtt megvizsgáltatás végett S. J. vádlott jelenjék meg, mely kölcsönös megállapodás folytán S. J. vádlott tényleg meg is jelent az ajsókubini sorozó bizottság előtt, ahol — minthia ő id. S. A. volna — a sorozó bizottság által megvizsgáltatta magát és annak eredményeként a sorozó bizottság által kiállított sorozó bizottsági leletbe bejegyeztetett, hogy id. S. A. mindenkorra keresetképtelen vak ember, mely lelet alapján azután fia, ifj. S. A. a rendes tényleges katonai szolgálat alól felmentetett és a póttartalékba osztatott. C: Minthogy a nevezett vádlottak, — kik a sorozó bizottsági lelet kiállítását — jelzett eljárások szerint a ravasz fondorlat használásával eszközölték ki, — czéljok sikeresitése végett szándékosan közreműködtek arra, hogy közokiratba id. S. A. vádlottnak jogai lényegére vonatkozó valótlan adatok vezettetettek be, az által pedig, hogy ifj. S. A. a katonai szolgálat alól a törv. 'ellenére felmentetett, — id. S. A. vádlottat a törv. szerint meg nem illető munkaerő megszerzése vált lehetővé s ez uton részére jogtalan haszon szereztetett: ezekből nyilvánvaló, hogy a nevezett vádlottak az 1889. évi VI. tcz. 48. §-ába ütköző vétségen felül a Btk. 400 §-ának másik bekezdésébe ütköző közokirathamisitás bűntettét is elkövették. (1904. okt. 6. 8197.) Ugyanazon alkalomból két rendbeli távirati utalvány meghamisítása (401. § ) anyagi halmazat. 146. Vádlott T.-n a S. M. sértett nevében ennek M.-Berényben lakó nejétől távirati uton kért 1900 koronát K. M. postaszolgától oly módon vett fel, hogy két darab 1000 és 900 koronáról szóló távirati utalványok kézbesítését igazoló postai könyvben két helyen a sértett nevét aláirta s ez által az irt összeg felvételét a sértett nevében elismerte. Az alsóf. bíróságok 2 rendbeli magánokirathamisitást állapítottak meg. C: A BP. 385. §-ának 1. b) pontjára fektetett semmiségi panasz alaptalan, mert a vád alapjául szolgáló tett mint ilyen a törvénynek megfelelően minősíttetett. (1904. okt. 27. 8765. sz.) A pénzbüntetés minden cselekményre külön állapítandó meg. 2. §. 147. A k.-i jbiróság v.-at két rendbeli könnyű testi .sértésben bűnösnek mondván ki, e két vétség miatt őt a Btk. 92. §-ának alkalmazásával 10 korona fő- és 5 korona mellékbüntetésre ítélte. A jbiróság Ítéletének e íésze jogerőssé vált. A Curia ez ügyben végzést hozott. (Je. é. 153. sz.) A pénzbüntetési, akáirí a Btk. 92. §-ának alkalmazásával főbüntetésképen, akár pedig mellékbüntetésképen alkalmaztatik, a Btk. 102. §-a szerint minden cselekményre külön állapítandó meg. Megsértette tehát a törvényt a k—i kir. járásbíróság annyiban, a mennyiben két rendbeli könnyű testi sértés vétségeért elitélt A. D. vádlottra főbüntetéskép csak egy rendbeli és mellékbüntetéskép is csak egyrendbeli pénzbüntetést szabott. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bír. (1904. inov. 30. 9806. sz.) =-- Azonos: Je. é. 137. sz. 1904. okt. 13. 8408.