Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 74. és 75. §§. 37 A biró megvesztegetésében részes extraneusra is kihat a biróra nézve megállapított súlyosbító minősítés. (478. §.) S2. Dr. S. K. törvényszéki biró több rendbeli megvesztegetéssel vádol- 74. §. tátott, amelyeket azáltal követett el, hogy a neki mint előadónak kiosztott bűnügyekben szereplő ügyfelektől Sch. Á. ügynök közvetítésével jutalmat kért, illetőleg fogadott el. A tettes biró cselekménye a Btk. 468. §-a szerint fegyházzal büntetendő. E §. alapján emelt vádat a kir. ügyészség Sch. Á. bűnsegéd ellen is. A védelem ezzel szemben azt vitatta, mogy a 468. ' §. súlyosabb büntetésének alapul szolgáló bírói minőség épp olyan személyes körülmény, 2 minő 'például a 280. §. szerint a házastársi viszony. Az alsóf. bíróságok azonban nem fogadták el a ív'étöelem. ez álláspontját s ez esetben nem alkalmazták a 74. §-t, hanem a közvetítő ügynöknek büntetését is a 468. §. alapján szabták ki. A védő emiatt (a< Bp. 385. 1. b) és 2. p.-ja alapján t semmiségj) panaszt jelentett be. C: Ez a perorvoslat alaptalan, mert a nevezett vádlott a vádbeli esetekben mint dr. S. K. törvényszéki biró vádlottnak megbízottja, ennek nevében a hivatalánál fogva teljesítendő cselekményeért a peres felek által való megvesztegetését szándékosan és tudatosan előmozdította, közbenjárásai által mindig jutalmat követelve. Minthogy e szerint Sch. Á. vádlott oly büntetendő cselekménynek véghezvitelét mozdította elő szándékosan, a kettessel való előzetes megegyezés folytán, melyek a Btk. 468. §-ába ütköző megvesztegetés bűntettét képezik; mivelhogy továbbá nevezett vádlott azt is tudta, hogy vádlott-társa, kinek vádbeli cselekményeit előmozdította, törvényszéki biró; s minthogy ekként Sch. Á. vádlott mint bűnsegéd részessé vált & tattes által elkövetett büntetendő cselekményekben. Minthogy végül e vádlottnak a Btk. 74. §-a tekintete alá, eső oly személyes tulajdonságai vagy körülményei nem forognak fenn, melyeknél fogva az? e vádlott terhére itéletileg megállapított büntetendő cselekmények a Btk. 465. §. alá vonható és fogházzal büntetendő vétségnek volnának minősitendők, mert az idézett §. alatt ennek szigorú értelmezése fezerint, a tettesnek "vagy részesnek kizárólagos személyei tulajdonságai vagy körülményei értetnek, a bírói minőség azonban nem tartozik azok közé, s igy dr. S. K. vádlottnak bírói minősége sem, hanem tárgyilagos ismérvét képezi a Btk. 468. §-ában meghatározott bűntettnek; már pedig1 a büntetendő cselekmény tárgyilagos ismérve gyanánt jelentkező olyan személyes körülmények, melyek nélkül a kérdéses bűntett vagy vétség mint olyan egyáltalában létre nem jöhetne, mindenkor kihatnak valamennyi tudatos közreműködőre is: tehát ebben a bűnvádi perben a dr. S. K. vádlott terhére (megállapított bűntettnek tárgyilagos ismérve Sch. Á. vádlott-tár sár a mint bűnsegédre is kihat. (1904. okt. 21. 8532.) A szándék alkotó eleme, a jogtalanság tudata. 93. C: A szándékosan elkövethető bűncselekmények tényálladé- 75. §. kához általában nemcsak magára a fizikai tettre, az elkövetési csele-