Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

38 Btk. 75. és 76. §§. 75- §• kedetre, hanem a bűncselekmény összes alkotó elemeire kiterjedő szándék kivántatik meg1; minthogy pedig az alsóbbfoku bíróságok azffe a tényt fog'aaták el valónak, hogy vádlott a sértett kutyáját csakis hivatali túlbuzgóságból lőtte agyon: ennélfogva a vádlott terhére megállapított tény a jogtalanság tudatának hiányában bűncselekmény tényálladékát nem meríti ki. (1904. nov. 16. 9375.) 94. C: Minthogy a kir. tábla ama tényeket fogadta el valóknak, hogy vádlott Győrött 1903. márczius 23-án éjjel a G.-féle Iboroélyház egyik kéjnője által Utána dobott sörös üveget a nyitott (ajtón a folyosóra bántalmazási szándékkal visszahajította, mely üveg* a falon széttörvén, annak egy darabja a bordélyház keresztfolyosóján tartózkodó Cs. F. sértett jobb1 szemébe pattant, aki ennek folytán jobb szeme látóképességét jórészben elvesztette, a kir. tábla a Btk. megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen, midőn a bűncselekményt szándékosnak minősítette. (1904. okt. 18. 8504.) A vélelmezendő beszámithatósággal szemben a beszámithatatlanság külön bizonyítandó. 76. §. 95. C: Valamely bűncselekmény elkövetőjével szemben a rendszerinti állapot, vagyis a beszámithátóság lévén vélelmezendő, helyt nem foghat a Btk'. 76. §-a szterinti beszámithátóság tekintetében a kir. Ítélőtábla által a jelen esetben felhozott az az indok, (hogy atkir1. ítélőtábla a periratokból sem hozhat ki oly eredményt, melyből az iöntudatos cselekvésre következtetnie lehetne. A beszámithátlanság1 bírói kimondása a vélelmezett beszámithátóság" ellenében mindenkor íeníorgó tényekből merített bírói következtetést kell hogy képezzen. (1903. okt. 14. 8406. sz.) A részegség, mint beszámítást kizáró ok. 96. C: Azokból a tényekből; hogy a vádlott a sértettnek udvarába a bezárt kapm mászott át; hogy egy rossz létra tfelhasználásával egy 3 méter magasságában kezdődő padlásra ment föl, hogy a vádlott a sértettnek padlásán el nem aludt, bár ott órákig- időzött, hanem már kora hajnalban megkísérelte! a menekülést, és hogy 'ez: alkalommal oly gyorsan f atott, hogy letartóztatása csak töbW egyén közreműködésével volt eszközölhető, helyesen vonta le a T. azt 'a következtetést, hogy vádlott a terhére rótt lopás elkövetésekor1 az (önt idatlanságig részeg állapotban nem volt. (1903. máj. 26. 4847.) 97. Vádlott W. H. sértett üzleti helyiségének ablakait bezúzta és azután kezével a helyiségbe benyúlva, az ablak melletti asztalról 3 kor. 40 fül. értékű rostopsin-pálinkát elvett. Ezt a tettet1 a Btk. 76. §-a alapján nem számitotta be vádlottnak T. azért, mert azt részeg, tehát öntudatlan állapotban követte el. C: Tekintve, hogy a vádlott magaviseletéből és a fél liter pálinka elfogyasztásából nem állapitható meg az, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésekör teljesen részleg, öntudatlan állapotban lett