Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Dologjog. 353 kül, minden jogos magánérdek nélkül, esetleg csupa szeszélyből teljesen elvétessék vagy korlátoltassék. A törvényhozások legnagyobb része ezen az állásponton van. Ezen van a magyar jogfejlődés is, a midőn a m. kii-1. Curia 74. számú döntvényében kimondja, hogy az elidegenitési és terhelési tilalmat <csak a dolog tulajdonosa kötheti ki végintézkedés által,, vagy élők közti átruházásnál szerződés által, és pedig az előbbi esetben csak harmadik személy, utóbbi esetben maga vagy harmadik személy érdekében, és csak olyan czélból, hogy saját visszakövetelési jogának, vagy harmadik személynek a dologra vonatkozó követelésének megóvására szolgáljon; indokaiban pedig azt is kijelenti, hogy a jelzálogos hitelező javára ilyen tilalom kikötésének helye nem lehet. Ezen az állásponton van az osztrák polgári törvénykönyv is, melynek 1371. §-a szerint a zálog- és kölcsönszerződésnél érvénytelen az a mellékszerződés, hogy az adós az ingatlan jószágot másnak le ne köthesse. f EzOn az állásponton vannak a polg. törvénykönyv tervezetének vonatkozó intézkedései 563., 566., 867. §.§., amely utóbbi egyenesen kimondja, hogy a jelzáloghitelező javára kikötött elidegenitési és^ terhelési tilalom hatálytalan. A fentebbi jogelvekből folyik, hogy maga a tulajdonos a saját ingatlanára elidegenitési vagy terhelési tilalmat nem jegyeztethet föl minden más vonatkozás nélkül; de ennek1 értelme sem lenne, tehát hatálya sem; mert ezzel oda jutnánk, hogy a tulajdonos ez által megakadályozhatná, hogy ingatlan vagyonából a hitelezője behajthassa a követelését; oda jfutnánk, hogy az ingatlant minden alap nélkül kivonná a forgalomból. Éppen igy annak sem lenne értelme, tehát hatálya sem, hogy a jelzáloghitelező részére legyen az elidegenítési vagy terhelési tilalom kikötve; mert az elidegenitési tilalom kikötésével feleslegesen ki lenne vonva az ingatlan a forgalomból, és mert a hitelezői érdekét nem érinti az ingatlan elidegenítése, mivel zálogjoga fenmarad. A terhelési tilalomnak pedig a jelzálogos hitelező érdekébenl azért nem lehetne értelme: mert a későbbi szerzettl zálogjog: őt nem érdekli, az ő jogait nem érinti reá nézve tehát közömbös, hogy van-e utána még teher vagy nincs. Értelme az ilyen tilalomnak csak olyan esetben lehetne, a midőn a jelzálogos hitelező az által azt akarja megakadályozni, hogy valamely törvényes elsőbbségigei biró követelés elébe ne kerüljön: de (a tilalom feljegyzésének hatálya — tekintettel az előbb felhozott jogi elvekre — ebben az esetben sem lehet. Erre vonatkozik a fenforgó 'kérdés második része. Törvényes elsőbbsége van az 1881 :LX. tcz. 189. §. b) és c) pontjában emiitett tartozásoknak: az az^ adóknak, szőlődézsma-, stb. váltságösszegeknek, vizszabályozási tartozásnak1. A törvényhozás ezután tó ruházott föl követeléseket törvényes Grill-féle Döntvénytár XI. k. 23