Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

352 Magánjog. tositott követelés érvényesítésére szolgáló utolsó jogcselekmény a 836. tk. 1867. sz. végzés alapján 1867. február 13-án teljesíttetett és hogy ettől az időtől 32 évig, 1899. február 13jáig az elévülés félbeszakítva nem lett, ezeknél fogva kétségtelen, hogy a 840 írt követelés a kereset indítása 1900. szeptember 17-ike előtt elévült. Minthogy pedig a kör vetélés megszűnte a zálogjog megszűnését is eredményezi, ennélfogva a zálogjog kitörlésének a telekkönyvi rendelet 155. §sa értelmében helye van. (1903. április 21. 996 C: Hh. (1904. márczius 1. 8874/903. sz.) Elidegenítési és terhelési tilalomnak a jelzálogos követelés biztosítására az adós beleegyezésével kért telekkönyvi följegyzése. 886. Kolozsvári T.: Jelzálogos követelés biztosítására az adós beleegyezésével az elidegenítési és terhelési talilalomnak telekkönyvi följegyzése joghatályosan nem rendelhető el, és ebből tolyóan a hitelező joghatálylyal nem kötheti ki azt, hogy a jelzálogos ingatlan tulajdonosa az ő beleegyezése nélkül a filloxera által elpusztított szőlők felújításának' előmozdításáról szóló 1896: V. tcz. értelmében kölcsönt ne vehessen föl, s ez alapon a terhelési tilalom telekkönyvileg föl nem jegyezhető.*) Indokok: Tételes jogunk szabálynak tekinti a tulajdon szabadságát: e szabály alól azonban kivételeket enged, részint köz-, részint magánérdekből. A tulajdon korlátolásaíL IkÖizé tartozik s az utóbb említett csoportba esik a tulajdonos akaratán alapuló elidegenítési és terhelési tilalom. E tlilalom kiköthetésének megengedése éppen a tulajdonos szabad rendelkezési jogából, jogügyleti szabadságából folyik. De a tulajdon szabadsága nemcsak azt foglalja magában, hogy a mai tulajdonos szabadon rendelkezhetik, hanem azt is, hogy a jövőbeli tulajdonos szabad rendelkezési joga is megálljon. A mai tulajdonos szabad rendelkezési jogát ^tehát nem lehet olyan korlátokig ,tágitani, annyira korlátlanná tenni, hogy ez által a jövőbeli tulajdonos szabad rendelkezési joga kétessé váljék, egészen semmivé zsugorodjék, vagy olyan mértékben korlátolt legyen, amely már a tulajdon szabadságával, a közgazdasági szempontokkal, a szabad forgalom kívánalmaival s ekként épen a közérdekkel össze nem fér. Ezi a szempont érvényesül a tulajdon megengedett korlátoliisaival szemben, mert azok a tételes jogban mindig kivételes intézmények, mindig feltételekhez, korlátokhoz vannak kötve. Ez kell, hogy érvényesüljön az elidegenítési és terhelési tilalommal szemben is. Nem terjedhet tehát az elidegenítési és terhelési tilalom addig, hogy ez által az ingatlan a forgalomból teljesen kiyonassék, hogy a jövőbeli tulajdonos rendelkezési joga minden ok nél*) Lásd a határozatra nézve az igazságüsym. 1905. évi T. 25/54. számú közleményét (Igazs. Közi XIV. 344. 1.)