Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Dologjog. 351 házlátogatásról felvett jegyzőkönyvben törvényes módon megállapittatott; a sorokujfalui uradalom mindenkori tulajdonosai pedig azzal, hogy a fizetést 58 éven át szakadatlanul teljesítették, elismerték, hogy a k&telezettség magával az uradalom birtokával elválaszthatlanul össze van köitvel s lajbból a körülményből, hogy felp. az uradalmat testvérétől vette, okszeiüen lehet következtetni, hogy a kérdéses követelés fennállásáról neki szintén tudomása volt. Minthogy e szerint alp. követelése, annak 32 évet túlhaladó időn át folytonosan történt érvényesítése által — tehát a jognak elbirtoklása után — oly dologi teherré vált, amely a ísorokujfalui uradalom uj tulajdonosára, a felp.-re átszállott, habár bekebelezve nem volt és nem kegyúri jogból származott is; a felebbezési bíróság az elbirtoklásra vonatkozó jogszabályt sértette meg azzal, hogy az elsőbiróság ítéletének helybenhagyásával alp. követelését fel.-el szemben fenn nem állónak mondotta ki. Ennélfogva mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával felp.-t keresetével el kellett utasítani és ölt az! 1893: XVIII. t.-cz. 109., 168. és 204. §§-ai alapján az összes felmerült költségekben el kellett marasztalni. (1904. nov. 30. G. I. 40/3.) Jelzálogjog. Jelzálogjog megszűnése a követelés elévülése következtében. Az elévülés félbeszakítása. 885. Győri T.: Felperes az alperesek javára biztosított zálogjogot az ő tulajdonát képező ingatlanról első. sorban elévülés folytán kérte kitörültetni. Védekező alperesek az elévülés félbeszakítására hivatkoztak. Felhozták, hogy a 2636. tk. 898. sz. végzéssel a zálogjog reájuk 1898. július 1-én átruháztatott, amely jogcselekmény nyilván a követelés érvényesítését czélozta, ez által pedig az elévülés megszakittatott; továbbá:, hogy felperes 1898—99. években a 840 frt ikövetelés fennállását elismerte és ez a cselekmény is az elévülés félbeszakítására alkalmas volt; s hogy ezektől eltekintve, mivel felperes ellen a csőd 1899 szeptember 22-én megnyílt, felperessel szemben a fentebbi követelés elévülése e|zen a napon az 1881: XVII. t-cz. 15. §-a értelmében félbeszakadt. Védekező alpereseknek ellenvetései alappal nem birnak; ugyanis alpereseknek az a íténye, hogy a jogelődjeikét illető követelés tulajdonjogát magukra telekkönyvileg átíratták, a felperes mint adós ellen a követelés érvényesítésére irányuló jogcselekményt nem képez, mert ez által a hitelező és az adós közti jogviszony nem érintetett. A követelés fennállásának felperes által történt elismerését az alperesek által megnevezett tanuk vallomása nem bizonyítja. Végül a felperes ellen megnyitott csőd hatályának kezdete előitt az elévülés ideje betöltetett. Tekintettel arra, hogy a fentebbiek szerint a zálogjogilaJg biz-