Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

243 Bp. 385. §. 3. p. • §• 3- P- mére szolgál, ezeknélfogva a Bp. 385. §. 3. pontjában meghatározott s hivatalból figyelembe vett semmiségi okból mindkét alsóbiróság Ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó részét megsemmisíteni s a Bp. 437. §. 3. bekezdése értelmében a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a törvénynek megfelelő Ítéletet hozni kellett. (1903. ápr. 28. 3787.) 684. €.: Minthogy az esküdtbíróság által súlyosítóul vett az a körülmény, hogy a vádlott a büntettet «vadsággal» követte el, erre vonatkozó tényadat megjelölése hiányában súlyosítóul nem mérlegelhető, s így súlyosító gyanánt csak vádlott büntetett előélete vehető figyelembe, ezzels zemben azonban szeszes italoktól nagymérvben felizgatott kedélyállapota oly nyomatékos enyhítő körülményt képez, amely a jelen esetben a Btk. 92. §-ának alkalmazását indokolja: ennélfogva a Bp. 385. §-ának 3. pontjára alapított semmiségi panasznak helyt adni kellett. (1904. máj. 10. 4380.) 685. C: M védő a Bp. 385. §-ának 3. pontijára alapította a semmiségi panaszt azon az okon, mert a Btk. 92. §-a nem alkalmaztatott. Ezt alaposnak kellett tekinteni, mert a vádlott büntetlen előélete, előrehaladt életkora, felehvült állapota s belátási képességének a krónikus alkoholizmusból származott korlátoltsága, számuknál és nyomatékosságuknál fogváo ly enyhítő körülmények, melyek e helyütt elfogadandó feltételekül találtattak a Btk. 92. §-ának alkalmazására. (1904. május 18. 4604. sz.) 686. IC: Alaposnak kellett elfogadni vádlott részéről a BP. ,385. §-ának 3. pontjára alapított semmiségi panaszt, mert az irányiban fenforgó ama súlyosító körülménynyel szemben, hogy büntetett előéletű és hogy a bűncselekményt a vagyoni haszon végett követte el, a Btk. 92. §-ának alkalmazására kellő indokul szolgáló enyhítő körülmény az, hogy a vádlott elhanyagolt nevelésű és különösen, hogy beismerése által a tényállás kiderítéséhez nagy mértékben hozzá jártait. (1904. jun. 15. 5554.) 687. '€.: Minthogy, az özvegy D. D.-né született B. L. vádlottra nézve megállapított súlyosító körülmények nagy rész© a terhére rótt gyilkosság bűntettében való. felbujtó bünrészesség tényálladékában, mint enrek alkotó elemei már benfoglaltatik, továbbá ama súlyosító klörülmények között, hogy egyrészt a vádlott a sógorát, D. D.-t azon czélból ölette meg, hogy ennek vagyonát is ő, mint kiskorú Danila fiának természetes és törvényes gyámja haszonélvezhesse — és másrészt hogy a vádlott saját kiskorú Danila nevű törvényes fiának megölésére is igyekezett R. S.-t felbujtani — lényeges ellenmondás forog fenn és ezekhez képest a jelzett súlyosító körülményeknek nagyobb suly nem tulajdonitható, de tekintettel a vádlott és sógora közötti viszálykodásra az a súlyosító körülmény, hogy vád-