Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

246 Bp. 385. §. 2. p. 385. §. 2. p) 678. Vádlottak a B. T. K. 306. §-ának első tételébe ütköző halált oko­zott súlyos testi sértés bűntettében mint a B. T. K. 69. §-ának 2. p.-ja szerinti bűnsegédek mondattak ki bűnösnek és büntetésük fegyház helyett e §. 1. tétele, valamint a B. T. 0K, 72. §-ában idézett 66. §. alapján; határoztatott meg két évi börtönben. C: Minthogy az esküdtbíróság a vádlottakra kiszabott két évi börtönbüntetést a fegyházbüntetés legkisebb mértékével egyenlő tar­tamban alkalmazta, ami a büntető törvény büntetési rendszerével ellen­tétben áll: ezek szerint az esküdtbíróság a vádlottak büntetésének ki­szabásánál, t. i. a büntetési tétel átváltoztatásánál a törvényben vont határokat nem tartotta meg. (1903. június 23. 5829. sz.) = Állandó gyakorlat. 679. C: A, Btk. 66. §-a szerint a kísérlet enyhébben büntetendő, mint a Véghezvitt bűntett vagy cvétség, és a kísérlet büntetése a véghez­vitt bűntettre vagy vétségre megállapított büntetés legkisebb mérté­kén alól is, sőt a megállapítottnál enyhébb büntetési nemben is ki­szabható; tekintve, hogy az alsóbiróságok ,enyhitő körülményekül a vádlott büntetlen előéletét és beismerését fogadták el, az enyhítő kö­rülmények tehát tulnyomóak: az alsóbiróságok a büntetési tételnek a Btk. 232., 66. és 91. i§§-ai alapján való alkalmazásánál és illetve a büntetési tételnek megengedett enyhítésénél nem tartották meg a tör­vényben vont határokat (a Btk. 232. és 66. §§-ai alapján a 91. §. felhívásával vádlottat 1 év és 6 havi börtönre ítélték); miért is e részben mindkét alsóbiróság ítéletét a Bp. 385. §. 2. pontjában meg­határozott semmiségi okon megsemmisíteni s a Btk. 232., 66. és 91. §§-ok alapján a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. (1904. márcz. 29. 2943. sz.) v 680. Vádlott M. J. zugirászati kihágás miatt a kir. jb.-nak és a sze­gedi kir. tsz. ítéletével 14 napi, továbbá hasonló kihágás miatt a kir. jb.-nak Ítéletével egy hónapi elzárásra ítéltetett. Ezen jogérvényes Ítéletekben ki­szabott két rendbeli büntetést a kir. jáiásbirőság (vádlott ellen összbüntetéskép­pen 44 napi elzárásban állapította meg. ítélete szerint tehát a két büntetés időtartamát összeadta. C: Minthogy egynemű szabadságvesztés-büntetés esetében is az lösszbüntetés jogi fogalmával ellenkezik a külön Ítéletekkel kiszabott büntetéseknek egyszerű összeadás folytan való Jialmazása, az összbün­tetés oly módon lévén kiszabandó, mintha a két cselekmény egy Íté­lettel biráltatott volna el; minthogy e szerint a kir. jb. a büntetés kiszabásánál a büntetés megengedett enyhítésénél a törvényben vont határokat meg nem tartotta: ezeknél fogva ítéletének az összbüntetés mértékére vonatkozó részét, a Bp. 518. §-ának 9. bekezdése és 385. §sának 2. pontjában meghatározott semmiségi okból megsemmisíteni kellett. (1903. nov. 11. 8595. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents