Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Bp. 385. §. 2. p. 243 viselője és igy a fenforgó esetben indítványozásra jogosítva nincs, a 335. §. 1 sértettnek az indítványozásra jogosított anyja pedig a vádlottnak megbüntetése iránt az indítványt csak a Btk. 112. §-ában meghatározott három hó eltelte után terjesztette elő; s tekintve, hogy ezek szerint a vádlott ellen a terhére rótt könnyű testi sértés vétsége miatt a bűnvádi eljárás joghatályos magáninditvány nélkül indíttatott meg, igy a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjában meghatározott, a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok forog fenn. ((1903. deczember 22. 10.363. sz.) 671. C: Minthogyí a f&nagánvádló a «Tribuna» 1901. évi 97. számában megjelent közleménynek bevádolt szerzői közül négy ellenében a magáninditványt visszavonta és ezekkel szemben az eljárás meg is szüntettet: ez a Btk. 116. §-a értelmében a többiek ellen is maga után vonja az eljárás megszüntetését. (1904. szept. 14. 7660. sz.) 672. A vádlott 1903. ápr. 18-án a városi képviselőtestületi képviselőjelölő értekezleten P. H. magánvádlóról jelölésének szóbahozataia alkalmával azt állította, hogy nem ajánlja, mivel a várost megkárosította, megcsalta. Vádlott a védelmére azt hozta fel, hogy vádbeli állításának czélja a közérdek megóvása volt. A bíróság által az állítás valóságának elrendelt bizonyítása azt eredményezte, hogy P. H. magánvádló, mint a városi világítás bérlője, a szerződés meg nem tartása miatt csakugyan volt rendőrileg büntetve. C: Minthogy képviselőjelölő ülésen a jelöltre vonatkozó nyilatkozás a közérdek megóvásának szempontja alá esik; és minthogy a Btk. 263. §-ának utolsó bek. értelmében a kifejezés valódiságának bizonyítása a vádlott büntetlenségét eredményezi: ezeknélfogva a másodfokú bíróság ítéletét büntethetőséget kizáró, illetőleg a büntethetőséget megszüntető ok fenforgása következtében a Bp. 385. §-ának 1. c) és 326. §-ának 3. p. értelmében megsemmisíteni és vádlottat felmenteni kellett. (1904. febr. 17. 1434.) i) a büntetés helytelen alkalmazása miatt bejelentett semmiségi panasz elutasítása ; 673. C: Ai Bp. 385. §-ának 2. pontjára alapított semmiségi paaaszt 2. p. a védő azért használta, mert a bíróság a Btk. 93. §-át, a fegyházbüntetésnek börtönbüntetésre való átváltoztatása végett nem alkalmazta. Minthogy a bíróság a vádlottat a Btk. 280. §-ában meghatározott életfogytig tartó fegyház helyett a Btk. 91. §-a alapján átváltoztatott büntetésül 15 évi fegyházra ítélte, a Bp. 385. §-ának 2. pontjában körülirt esetek közül pedig ki van zárva &z az eset, melyben a panasz tárgya nem az, hogy a bíróság a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételeket vagy ezeknek megengedett enyhítésénél, átváltoztatásánál vagy súlyosbításánál a törvényben vont határokat nem tartotta meg, hanem csupán az, hogy ja bíróság törvényben meghatározott büntetési nem helyett enyhébb büntetési nemet nem alkal-1 16*