Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

238 Bp. 385. §. 1. b) p. • § L b) 656. C: Helyet kellett adni a vádlottnak és N. E. vádlott védőijének a Bp. 385. §. 1. b) pontjára (A. EL által! tévesen a 385. .§. 1. c) pontjára) hivatkozással bejelentett semmiségi panaszoknak, mert a magyar államvasutak főnöke nem hatóság vagy annak tagja, az ebbeli minősités tehát az anyagi büntetői törvénynek téves alkalmazásával lett elfogadva. (1904. áur. 20. 3650. sz.) 657. C: Minthogy a kir. T. ténymegállapítása szerint vádlottnál a lopások elkövetésekor fejsze, tehát támadásra és védekezéese alkalmas szerszám volt, melyet fegyverül is lehet használni; minthogy továbbá a Btk. 337. §-a a lopást azért minősíti súlyosabban, mert a tiörvény az elkövetésnek ama körülményét, hogy a tettes fel volt fegyverkezve, különösen veszélyesnek tekinti, e szempontból pedig köizönbös az, hogy a tettes miért vette magához a fegyvert, amint a tiörvény világos rendelkezése szerint közönbös még az is, hogy azt használta, sőt mutatta-e vagy nem: a kir. T. jelen esetben tévesen mellőzte a Btk. 337. §-ának a vádlott cselekményére alkalmazását. (1904. márcz. 29. 2936. sz.) 658- Az esküdtbíróság1 I. r. vádlottra vonatkozólag azt a tényt fogadta el, hogy az elkövetett gyilkosság után vette magához a nála talált holmikat, azt azonban nem állapította meg, hogy a gyilkosságot e tárgyak eltulajdonítása, czéljából követte el. Ugyané tényállás forog fenn a semmiségi panaszszal nem élő II. r. vádlottra is. C: A V. J. I. r. vádlott és védője által a BpJ 385. §-ának 1. b) pontja alapján használt semmiségi panaszoknak, amennyiben azok azi esküdtbíróság ítéletének azon'része ellen irányulnak, mely szerint az esküdtbíróság vádlottnak cselekményét a Btk. 344. §-ba ütköző rablás bűntettének minősítette, hely adatik, ehhez képest az esküdtbíróság ítéletének jelzett része s tekintettel a Bp. 387. §. ut. bek.-nek rendelkezésére, az esküdtbiróság1 ítéletének az a része is, mely ezerint az esküdtbíróság az esküdtek által D. J. II. r. vádlott cselekményét szintén a Btk. 344. §-ába ütkölző! rablás bűntettének minősítette, a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján a Bp. 437. §-ának 3. bek. értelmében megsemmisíttetik s vádlottnak ama cselekménye a Btk. 333. §-ába ütköző s a 334. §-ban meghatározott lopás bűntettének minősíttetik s gyilkosság és rablás büntette helyett gyilkosság és lopás bűntettében mondatnak ki, mint a Btk. 70. §-a szerinti tettestársak bünöltöknek. (1903. jun. 3. 5111. sz.) 659. C: Minthogy az esküdtek részére J. Zs. vádlottra vonatkozólag feltett kérdés, melyet az esküdtek igenlőleg oldottak meg, a Btk. 423. §-ának 1. pontjában körülirt 69. §. 1. pontja szerinti bűntett alkotó elemeit nem állapítja meg, hanem abban csakis a Btk. 422. §-ának 1. pontjában meghatározott bűncselekmény 69. §-ának 1. pontja szerinti bűntett ismérvei foglaltatnak, mivel az esküdtek-