Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Közigazg. birócág pénzügyi határozatai. 17 jában érintett jogi személyekről csak annyiban tette, hogy az általuk m\,:c*LY' szerzett ingatlanokra nézve az illetékegyenérték fizetésének kezdetét 6. §. a szerzés idejétől számítandó 10 évre rendelte, kimondván egyben azt is, hogy ebben az esetben ezek a jogi személyek rendszerint a teljes illeték fizetésére köteleznék, vagyis más szóval az 1887-iki törvény csalk a Iszerzéssel járó illeték tekintetében tesz különbséget az 1881: XXVI. törvőnyczikk 22. §-ának a), b) és c) pontjában emiitett jogi személyek között, mivel az illetékegyenérték fizetése iránti kötelezettség mindháromnál egyenlő és csak a teljesités időpontja kétféle, azonnal és 10 év eltelte után bekövetkező; ellenben a mondott három rendbeli jogi személyek részéről történt átruházások illetékmérvi következményei tekintetében a három jogi személy között a törvény külömbséget nem tesz és igy nyilvánvaló, hogy" ingatlanoknak kereskedelmi részvénytársaságok által a szerzés időpontjától számitott 10 év eltelte előtt magánszemélyekre történt átruházása esetén a százalékos illeték megszabására nézve az illetékszabályok 13. §-ának rendelkezései irányadók. (29,589/903. P. sz.) Birói ítélettel megállapított értékű hagyatéki vagyon illetéke. 44. Kb.: Ha a hagyatéki vagyon értéke a leltári érték mellőzésével 3. §. jogerős birói ítélettel megálíapdttatott, a hagyaték megilletákezésénél a hagyaték értékéül csakis a birói Ítélettel megállapított értéket lehet alapul venni. (17,617/903. P. sz.) Ugyanazon követelés iránt többrendbeli kereset alapján külömbözö egyének ellen indított per ítéleti illetéke. 45. Kb.: Abból, hogy az ítéleti illeték a birói határozat hozataláért ísu •. xxvi. jár, önként következik, hogy az illeték annyiszor fizetendő, ahány ité- ^ g letet hoz a bíróság, továbbá mert nincsen olyan törvényes rendelkezés, amely a most emiitett általános szabály alól azon a czimen, hogy a több ítélet hozatalát igénylő több per tárgya ugyanaz a követelés, kivételt állapitana meg. Nincs ilyen kivétel az 1894: XXVI. t.-cz. 17. §nában sem, amelyre a panaszos hivatkozik, mert az említett törvényszakasznak az a rendelkezése, amely szerint ugyanazon peres tárgyra nézve a pertársak ellen hozott részitéletek az illetéké szempontjából egy ítéletnek tekintendők, csak az 1893: XVIII. törvényczikkel szabályozott sommás eljárásra és ebben is csak arra az esetre vonatkozik, ha a bíróság egy keresetben érvényesített több követelésnek egyes részeire korlátozva hoz a pertársak ellen több Ítéletet, amikor szintén mindegyik részitélet külön illeték alá esik, de az ugyanazon peres tárgyra nézve a pertársak ellen hozott részitéletek után járó illetékek Összege nem lehet nagyobb, mint amennyi fizetendő volna akkor, ha a bíróság csak egyetlen Ítéletet hozna. (9476/903. P. sz.) Megszűnt zálogjog törlése iránti per ítéleti illetéke. 46. Kb.: Valamely megszűnt zálogjog törlése iránt indított perben 20. §. a pertárgy értéke összegszerüleg megbecsülhető nem Lévén, az Ítéleti Grill-féle Döntvénytár XI. k. 2