Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)
18 Közigazg. bíróság pénzügyi határozatai. t.-cT illeték az 1894: XXVI. t.-cz. 20. §-a értelmében készpénzben való fize20. §. tés által rovandó le, minélfogva panaszos az által, hogy ily zálogjogtörlési perben az Ítéleti illetéket bélyeg jegyekben nem rótta le, bélyegröríditést nem követett el. (18,623/903. P. sz.) Visszavont felülvizsgálati kérelem illetéke. 21. és 22.§§. 47. Kb.: Ügyfél azért kéri az elintézés előtt visszavont felülvizsgálati kérelemre felragasztott bélyeg értékének megtérítését, mert a perérték 200 forinton alul lévén, a királyi törvényszék, — mint felebbviteli bíróság Ítélete ellen törvényszerint felülvizsgálati kérelemnek nincsen helye. — Az 1894: XXVI. t.-cz. 22. §-ának második kikezdése egész általánosságban azt rendeli, hogy a felebbvitel visszavonása nem ad igényt a bélyegilleték visszatérítésére, anélkül, hogy külömbséget tenne arra nézve hogy mi a felebbvitel visszavonásának indoka. Ezen az alapon tehát panaszos a bélyeg értékének megtérítését nem igényelheti. Ha ilyen megtérítést tehát egyáltalában igényel panaszos, akkor azt csalt azon az alapon igényelhetné, hogy a kérdéses felebbviteli beadvány felülvizsgálati kérelemnek nem tekinthető azért, mert ebben az esetben további felebbvitelnek nincsen helye, és igy az a bélyeg, mely a felülvizsgálati kérelem ntán lerovandó, ez után a beadvány után, a kincstárt meg nem illeti; aminthogy pnaszosnak kérelme lényegileg a kérdésnek ilyen alakban való felvetésével azonos is. Minthogy azonban minden felebbviteli beadvány, tehát a felülvizsgálati kérelem bélyege is lényegileg beadványi bélyegnek felel meg, mely ugy az illetékszabályok, mint az ezt kiegészítő és pótló törvények összes rendelkezései szerint is a benyújtáskor esedékes és így az elintézésnek módja, általában a beadványnak további sorsa a bélyegilleték jogosságára befolyással nincsen; minthogy ezen alapelvből kifolyólag, ha a felebbezés vagy felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálás alá nem vehető és tényleg nem is vétetik, hanem az akár elkésés indokából, akár a felebbviteli jog hiányában, tehát alaki okokból visszautasítandó és vissza is utasitta tik, ez a körülmény az illeték jogosságára befolyással nincsen, minthogy panaszos ezek szerint azt a felülvizsgálati kérelmet, mely felett a [királyi ítélőtábla annak vissza nem vonása esetén akár érdemileg dönteni, akár alaki szompontból az 1893: XVIII. t.-cz. 193. §. harmadik kikezdése értelmében azt visszautasítani lett volna hivatva, eredetileg az 1894: XXVI. t.-cz. 21. §-ának rendelkezéseihez képest volt köteles bélyeggel ellátni, a visszavonás pedig a törvény szerint a megtérítésre igényt nem ad: a panaszt, mint alaptalant, elutasítani kelleti (17,694/903. P. sz.) Közigazgatási biróság illetékessége adó- és illetékügyekben elrendelt bírói zárlat elleni panaszokra. 896 : xxvi. 48. Kb.: Adó- és illetékhátralék-ügyben elrendelt bírói zárlat fot-'GZ' ganatositása ellen irányuló panaszok elbírálására a magyar királyi közigazgatási biróság nem illetékes. (27,985/903. P. sz.)
