Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

216 Bp. 384. §. 5. p. 384. §. 4. p, Btk. 370. §. 2. bekezdésében meghatározott orgazdaság vétségében mondatott bűnösnek s e miatt Ítéltetett el, a kir. ügyész megnyugodván, most már csak oly cselekmény felülbirálata forog fenn, mely első fokon a kir. járásbíróság hatáskörébe van utalva. Tekintve azonban, hogy a birói hatáskört nem az elsőbiróság ítélete, hanem ez annak alapjául szolgált vád állapítja meg; a vád pedig orgazdaság bűntettére tehát, oly cselekményre irányult, melynek elbírálása a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik s melyre nézve a kir. járásbíróság birói hatáskörrel nem birt, a felsőbb fokban sem állhat be hatásköri változás s azon az a körülmény sem változtathat, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított minősítés ellen perorvoslat be nem jelentetett; minthogy pedig a kir. tábla másodfokú birói hatáskörét annak fenforgása ellenére magától elhárította: ennélfogvá a Bp. 384. §. 4. pontjában meghatározott s ezen §. végbekezdése szerint hivatalból figyelembe veendő semmiségi okból, végzését a Bp. 379. §. 4. bekezdése alapján hivatalból megsemmisíteni, birói hatáskörét megállapítani s a perorvoslafc elbírálására utasítani kellett. (1904. márcz. 22. 2018.) 592. C: Főmagánvádló mint ügyészségi megbízott működik a járásbíróságnál, tehát közhivatalnoknak tekintendő. Minthogy pedig' a nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás, ha az közhivatalnok ellen követtetik el, az 1897. évi XXXIV. tcz. 16. §-a értelmében az esküdtbíróság hatáskörébe tartozik: mindkét alsófoku bíróság túllépte hatáskörét, midőn jelen bűnvádi ügyben itélt. Tekintve, hogy a hatáskörnek a túllépése a Bp. 384. §-ának 4. pontjában meghatározott semmiségi okot állapítja meg: ítéleteik megsemmisítendők voltak és az ügy az illetékes esküdtbirósághoz volt utasítandó. (1904. május 4. 4166.) c) semmiség terhe alatt tiltott szabálytalanság (384. §. 5. p.); 5# pf 593- Védő és vádlott az esküdtbíróság' Ítélete ellen a 384. §. 5. pontjára való hivatkozással azért éltek semmiségi panaszszal, mert az esküdtbíróság elnöke a védő perbeszédének tartama alatt védettjének hátrányára szolgáló arczmozdulatokat és kézlegyintéseket tett az esküdtek felé. C: A panaszolt szabálytalanságok abban az esetben sem szolgálhatnának alapul a Bp. 384. §-ának 5. pontjában körülirt alaki semmiségi ok érvényesítésére, ha tényleg előfordultak volna; mert azok nem tartoznak azon szabálytalanságok közé, melyeket a törvény semmiség terhe alatt tilt. (1903. decz. 16. 10.149.) 594- Védő és vádlott az esküdtbiróság Ítélete a B. P. 384. §-ának 5. pontjára való hivatkozással azért jelentettek be semmiségi panaszt, mert a törvényszéki orvosoknak a védő által indítványozott meghallgatása el nem rendeltetett, C: Ajzl a tény, hogy a bíróság a törvényszéki orvosoknak vádlott elmebeli állapotának megvizsgálása czéljából a főtárgyalásra megidézte-