Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Bp. 384. §. 4. p. 215 589. C: A közvádló az elsőbirósági főtárgyaláson vádlottak ellenié. §. 4. p súlyos testi sértés bűntettére irányult vádját, mely vád szolgált a törvényszék hatáskörének megállapítására, oda módosította, hogy nevezett vádlottakat bűntett helyett súlyos testi sértés vétsége miatt itidiványoza bűnösöknek kimondatni. A vádinditványnak ilyképen történt módositása folytán a törvényszék mindannyi vádlottra nézve oly bűncselekmények felett ítélkezett, melyek a járásbíróság hatáskörébe utalvák. Minélfogva a törvényszék ítélete ellen a Bp. 381. §-ának 2. pontja szerint a felebbezés kizárásával csakis a Curia által felülbírálandó semmiségi panasznak van helye. A Bp. 15. §-a szerint a bíróság hivatalból tartozik hatáskörét megvizsgálni. Minthogy pedig a tábla ezek ellenére bírói hatáskör nélkül a bejelentett felebbezéseket elbírálta, ezzel a Bp. 384. §-ának 4. pontjában meghatározott semmiségi okot idézte elő, mely ugyanezen törvényszakasz végbekezdése szerint hivatalból figyelembe veendő lévén: ugy az ítéletet, mint a szintén hatáskör hiányában hozott végzést hivatalból megsemmisíteni kellett. (1903. nov. 25. 9528.) 590. C: Minthogy a feljelentésből, de főként a kir. törvényszék ítéleti megállapításából az tetszik ki, hogy panaszló községi orvos a ily minőségbenl ett a m. kir. honvédelmi minisztériumnál büntetendő cselekmény miatt bepanaszolva; minthogy a községi orvos az 1886: XXII. tcz. G3. §. 1. bekezdés utótétele szerint nagyközségekben a községi elöljáróság tagja és mint ilyen közhivatalnoknak tekintendő, a közhivatalnok ellen pedig hivatali kötelességére vonatkozólag állított ténynyel elkövetett rágalmazás a Btk. 270. §. 2. pontja szerint hivatalból üldözendő' s a Btk. 260. §-ába ütköző bűncselekmény elbírálása ily esetben az 1897 : XXXIV. tcz. 17. §-ának 3. pontja alapján elsőfokban a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik; minthogy! a kir. járásbíróság ebben az ügyben követett eljárással és ítélkezéssel ép ugy túllépte hatáskörét, mint a hogy a kir. törvényszék hatásköri túllépést követett el, midőn saját elsőfokú elbírálása alá tartozó ügyben másodfokban eljárt és ítélt: ezeknél fogva s arra való tekintettel, hogy a Bp. 429. §-ában foglalt korlátozás esete fenn nem ofrog, mind a két alsófoku bíróság ítéletét az előző eljárással együtt a Bp. 15. §-ában foglalt rendelkezés alapján a 384. §. 4. pontjában irt okon hivatalból megsemmisíteni s a kir. járásbíróságot az ügyiratoknak az ügyészséghez leendő átvételére utasítani kellett. (1903. nov. 26. 9560.) 591. C: A kir. ügyész a főtárgyaláson M. J. ellen a vádat elejtette, H. F. ellen pedig a lopás bűntettére való felbúj tásra irányult vádját oda módosította, hogy ez a vádlott orgazdaság büntette miatt Ítéltessék el. A kir. törvényszéknek abbeli ítéletében* mely szerint H. F. a