Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

14 KÖzigazg. bíróság pénzügyi határozatai. biztosítási alap, avagy ki teljesiti a fizetést, hanem egyedül az;, hogy különböző jogalanyok közlött létesül-e biztosítási szerződé®, mert csak az esetben s annyiban állhat be illetékkötelezettség, amely esetben, ts amennyiben ily szerződés létesül. Ezekből folyólag kell megkülönböztetnünk a következő eseteket: a) azokban az esetekben, midőn oly nyugdijalapot vagy nyugdíjintézetet létesít valamely társulat Vagy intézet, amely habár vagyonának külön kezelt részéit képezi is, de külön jogi személynek nem tekinthető, a társulat (és ez az alap nem képeznek külön jogalanyokat, tehát közöttük biztosítási vagy másnemű szerződés nem is jöhet létre; ellenben ha a létesített nyugdíjalap a társlulat ,vagy intézet vagyonába be nem Vonható, külön czéilvagyont, illetőleg önálló jogi személyt képed, akkor két külön jogalany van, amelyek között .biztosítási és egyéb szerződések köthetők. Ennek folyományakép azl első esetben a társulat vagy intézet által a nyugdijalapba fizetett díjfizetések illeték tárgyát jn|em képezhetik, míg a második esetben a társulat .vagy intézet által teljesített díjfizetések az1 1883. VIII. törvényczikk 3. §iában megállapított ,l1/2% illeték alá esnek. iMiután az 1883. VIII. törvényczikk 3. §-a világosan rendelkezik az iránt, hogy ,az illeték alapjaiul azok az összegek veendők, amelyek biztositási dijak, mellékjárandóságok és egyéb szolgáltatások fejében fizettetnek, ugy a törvénynek ebből a rendelkezéséből, valamint az illetéki szabályoknak korábban érvényben volt rendelkezésiéiből is arra a következtetésre kell jutni, hogy az illeték alapjául szolgálói .összegnek a biztositási dij természetével kell birnia, s hogy ebből folyólag csak azok a járulékok vehetők az illeték kiszabásának alapjául, amelyek a társülat által saját részéről, „vagy alkalmazottai helyett ily czimen fizettetnek. Ellenben nem .vonhatók ezl alá azl illeték alá azok az adományok, amelyek nem előre elvállalt s meghatározott szerződéses kötelezettségen alapülnak, hanem amelyekkel nem biztositási díjként, de önkéntesen szoktak a társulatok, intézetek koronként vagy állandóan áárlulni, a nyugdíjalapok gyarapításához. b) Más elbírálás alá esnek a nyugdijalapba vagy nyugdíjintézetbe a tagok részéről teljesítendő! dijfizetések és pedig tekintet nélkül arra, vájjon önkéntes vagy pedig kötelező-e a nyugdíjintézetbe való belépés. A tagok és a nyugdijalap' vagy nyügdijintéizet mindig két külön jogalanyt képeznek, akár a társulaté, vagy intézeté ez ,az alap, akár pedig külön jogi sze-