Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Közigazg. biróság pénzügyi határozatai. 15 mélyt képez. Ugyanis az ,egyik jogalany a tag, a másik pedig vagy a nyugdijalapot létesítő intéziet, vagy pedig a külön jogi személyt képező nyugdijalap. Itt tehát mindig két különböző jogalany közt létesül szerződés, annak í'olyományakép a tagok hozzájárulásától fizletendő is az1 illeték. .Magától értendő, hogy itt is csak a tagoknak azok a dijfizetései szolgálhatnak a kivetendő illeték alapjául, amelyek jriztositási dij természetével bírnak, s rendszerint a fizetés után .járói meghatározott összegből, vagy pedig az első alkalmazás s előléptetések alkalmával a fizetésnek bizonyos hányadából állanak, ellenben a tagoknak nem kikötött járulékképp fizletett hozzájárulásai, iianem külön adományai ennek az illetéknek alapját nem képezhetik. Mivel az 1883. VIII. törvényc'zikk 7. §-ának rendelkezése szerint a társulati ellátási intézetekre .— tekintet nélkül arra, vájjon az azokban való részesülés önkéntes vagy kötelező-e — az idézett törvény 3. és 4. §-iainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók, nem foroghat fenn .kétség az jránt, hogy midőn valamely társulat ÍVagy intézet, illetőleg ennek alkalmazottai által oly nyugdijalap vagy nyugdíjintézet létesíttetik, amelyhez az alkalmazottak előre meghatározott befízietéseket teljesítenek, már maga az ily .befizetés ténye — a jogügyletnek írásba foglalása nélkül is — megállapítja azi illetékköteles biztosítási szlerződés létrejöttét. Kelt Budapesten, .a magyar királyi közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 1904. évi áanüár hó' 30-ik napján tartott osztályülésében. Hitelesíttetett a magyar királyi közigazgatási biróság pénzügyi osztályának 1904. évi febrüár hó 27. napján tartott osztályülésében. (23. döntvény.) Illetékmentesség jelzálogkölcsön átváltoztatásánál. 40. Kb.: Az 1881 :LXX. törvényczikk az illetékmentesség kedvez- §9 tét XII ményét nem köti ahhoz a feltételhez, hogy a régi tartozás felől kiállított okirattól s e tartozás bejegyzésétől illeték rovatott le. Az országos központi hitelszövetkezet felőli 1898:XXIII. törvényczikk,l amidőn a szövetkezet tagjai által nyújtott hitel felőli okiratoknak s a bejegyzésekneík! illetékmentességét megállapítja, az ily kölcsönök átváltoztatásától az 1881 : LXX. törvényczikkben biztosított kedvezményt meg nem vonja. A panaszosok tehát törvényszerűen igénylik, hölgy a T. községi hitelszövetkezetnél, mint az országos központi szövetkezet tagjánál fennállott tartozástik átváltoztatására nézve az 1881 : LXX. törvényczikkben biztosított kedvezmény megadassék. (4364/1904., P. sz)