Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Küzigazg. biróság pénzügyi határozatai. 13 Társulatok és intézetek alkalmazottai javára létesített nyugdíjintézetek vagy nyugdijalap részére teljesítendő díjfizetések illetéke. 39. K b.: A társülatok <és intézetek alkalmazottjai javára lé- 89. tét ív. és tesitett nyugdíjalapok vagy nyugdíjintézetek részére telj esi- v- Ptendő díjfizetések és pedig a) a társülatok és intézetek részére .teljesítendő kijfizetések csak abban az esetben .esnek az 1883. évi VIII. törvényczikk 3. §-ában megbatározott lV2% illeték ,alá, ha a nyugdijalap \agy nytugdijictéiziet a társulattól vagy intézettől különálló jogi személyt képez. b) ellenben az alkalmazottak részéről (teljesítendő díjfizetések minden esetben ez alá az illeték alá esnek. Indokok: Annak a vitás .kérdésnek eldöntésénél, hogy a társulatoknak és intézeteknek alkalmazottjai részére létesített nyugdijintézetekbe vagy nyugdijalapokba történő díjfizetések mennyiben esnek az 1883. yill. törvényczikkel megállapított illeték alá, nem egyedül ennek a törvénynek rendelkezéseit, hanem a biztosítási és ezekhez hasontó szerződésektől fizetendő illetékekre vonatkozó korábbi jogszabályokat is figyelembe kell venni, mert az 1883. VIII. törvényczikk nem üj közszolgáltatást állapított meg, hanem egyedül jogfejlődési intézkedést képez, mely a régi alapon szabályozta ,ennek a korábban .is fennállott közszolgáltatásnak mérvét és teljesítési módozatait. A biztosítási és ellátási szerződésektől már az1 1868-ban törvényesített illetéki szabályok szerint is járt illeték és pedig járt a biztosítási dijaktól s ezekhez hasontó befizetésektől, betétektől. E szabályok \S)YT3i 3/2* alapra fektetik azl illetékfizetési kötelezettséget, hogy jön-e létre szerződés, s ezt az alapot megtartotta az 1883. VIII. .törvényczikk \s, mert ügy czimében, mint egyes szakaszainak rendelkezéseiben a biztosítási és ezekhez hasonló szerződések illetékét kívánja szabályozni. Az illetékkötelezettség megállapításának előfeltételét tehát az képezi, hogy jogügylet, szerződés jöjjön létre; minthogy pedig szerződés megkötéséhez legalább két .szierződő fél szükséges, a szerződésnek különböző jogalanyok közti kell létesülnie. ;Miután a biztosítási szerződések ügy korábbi illetékszabályaink, valamint aa 1883. VIII. törvényczikk szerint is illetékkötelesek akár egyes személyek, akár pedig egyes személyek és intézetek, avagy több intézet közt létesül a szerződés, az .illetékkötelezettség megállapításánál nem az lehet döntő, hogy kinek tulajdonát képezi a