Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

158 Btk. 463. §. 463. §. lott levelet felbontotta és az abban elhelyezett 2015 korona 20 fillért jogtalanul eltulajdonította, magát az ajánlott levelet pedig megsemmisítette. C: Minthogy vádlott mint közhivatalnoknak tekintendő postahivatali kezelő a kezelésére bizott s postaküldeményt képezett leveleket bontotta fel és tulajdonította el, az azokban elhelyezett női ezüst órát és illetve a pénzt és a pénzt tartalmazó- levelet megsemmisítette ós igy a sikkasztással összefüggőleg még más enyhébb büntetés alá eső büntetendő cselekményt is elkövetett, a vádlottnak fentebb megjelölt cselekménye a Btk. 462. és 463. §§-aiban meghatározott hivatali sikkasztás bűntettének összes alkatelemeit kimeríti, minélfogva a vádlott cselekményeit, habár a terhére megállapított sikkasztások különböző időben követtettek el, azért csak egy rendbeli hivatali sikkasztás bűntettének kellett minősíteni, mert a megsértett hivatali hűség kötelékének egységénél fogva azok csak egy folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettét képezik. (1903. nov. 3. 8923.) Végrehajtó által hamis hivatalos jelentéssel (393. §.) palástolt s késedelmes befizetéssel elkövetett két sikkasztás folytatólagos egység. 464. Vádlott bir. végrehajtó 1902. július 10-én azt a valótlan jelentést tette, hogy az árverés a végrehajtató által nem szorgalmaztatott; az árverésen befolyt összeget pedig csak egy hónap múlva, miután a végrehajtató a sorrendi tárgyalás kitűzését két nappal előbb kérte, helyezte birói letétbe, az árverési jegyzőkönyvet pedig ugyanaz évi aug. 18-án mutatta be. Továbbá G. E.-nek végrehajtási ügyében 1902. július hó 31-én a foglalás alkalmával kezeihez lefizetett 843 kor.'172 fillért rendeltetésétől elvonta s laMtól a felit megjelölt végrehajtási ügyben az árverési vételárat pótolta, magát a 843 kor. 72 fillért pedig csak 1902. évi aug. 23-án az eljárási jegyzőkönyv bemutatásával egyidejűleg helyezte birói letétbe. C: Minthogy vádlott a hivatali állásánál fogva kezéhez jutott pénzösszegeket rendeltetésétől eltérően felhasználta, s azokkal mint sajátjával rendelkezett, következőleg azok jogtalan eltulajdonítását befejezte ,és minthogy az a körülmény, hogy vádlott utóbb a hiányzó pénzösszeget beszolgáltatta, vádlott bűnösségét meg nem szünteti, mert ha a felhasznált pénzösszegek helyettesíthető vagyonmértéknek vétetnék is, vádlott azoknak idegen czélokra való fordítása miatt csak az esetben nem volna büntetőjogi felelősségre vonható, ha a felhasznált összegnek megfelelő összeggel egyidejűleg rendelkezett s azt kellő időben rendeltetése helyére befizette volna, vádlottnak azonban ily összeg rendelkezésére nem állott s az első végrehajtási ügyben felmerült hiányt már az árverési jegyzőkönyv beterjesztésének s a sorrendi tárgyalás kitűzésének a végrehajtató részéről történt sürgetése után csak a második végrehajtási ügyben befolyt összeggel, a második végrehajtási ügyben előállott hiányt pedig csak a nagy nehézséggel szerzett kölcsönpénzzel pótolta: mindezeknélfogva a vádlott terhére megállapított vádbeli tett büntetendő cselekmény tényálladékát kimeríti.