Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)
158 Btk. 461. és 462. §§. 461. §. 459- Szegedi T.: Nem lehet kétséges az, hogy a m. kir. államvasutak alkalmazottjai szolgálatuknál fogva az állam közigazgatási teendői teljesítésében működnek közre. Az állami közigazgatásnak tárgya a nemzet fizikai és szellemi élete mellett ugyanannak gazdasági élete is; az állami közigazgatás feladatai közé tartozik tehát mindazoknak a közintézményeknek létesítéséről, fentartásáról és szabályozásáról való gondoskodás, amelyek a nemzet gazdasági élete általános fejlődésének feltótelei s melyeknek létesítésére és fen tartására az egyes egyén korlátolt erejénél fogva képtelen. Ezekből folyik az állam fenhatósági joga a vasutak létesítésére, engedélyezésére s azok kezelési és forgalmi viszonyainak szabályozására nézve. Amikor tehát a magyar állam saját vasutait létesítette s azoknak hálózatát magas állami érdekek szem előtt tartásával fejlesztette és fen tartja, már nem mint magánjogi alany, mint csupán üzleti vállalkozó lépett fel, hanem állami fenhatósági jogával élve, fontos állami közigazgatási teendőinek egyikét teljesítette s a vasutak üzemben tartásával és főfelügyeletével folyton teljesiti is. Minthogy pedig ezt az üzembentartást és közvetlen felügyeletet, tehát az állam közigazgatási teendőinek egyikét az állam fenhatóság' jogán s (annak megbízásából a m. kir. államvasutak alkalmazottjai végzik, ugyanezek büntetőjogi szempontból a Btk. 461. §. első tétele szerint közhivatalnoknak tekintendők és. miután az állam közigazgatási teendői teljesítésénél való közreműködés miatt már közhivatalnokoknak tekintendők — e minőségüknek megállapításánál nem lehet mérvadó az, hogy 'nincsenek felsorolva a Btk. 461. §. második tétele alatt azok között, akik nem esvén az általános meghatározás alá, — a törvény által külön fel voltak említendők, hogy szintén közhivatalnokoknak tekintethessenek. (1904. okt. 1. 2503. sz.) Vasúti menetjegyek árának elsikkasztása a pénztáros által. 162. §• 460. Vádlott 1902. évi ápr. hó elsejétől ezen év július hó. 12-ig terjedő idő alatt Budapesten a m. Jkir. államvasutak keleti pályaudvaránál, ahol mint államvasuti pénztáros volt alkalmazva, az eladás végett kezére bízott vasúti menetjegyek eladási árából 6000 korona készpénzt több részletben jogtalanul saját czéljaira fordított. A védő e cselekményt hűtlen kezelésnek kívánta minősíttetni. C: Ezek a tények, tekintettel arra, hogy vádlott azzal volt megbízva, hogy a reábízott személyjegyeket az utazó közönségnek eladva, az azokért bevett készpénzt szolgáltassa be és hogy a vádlott maga a reábízott dolog, vasúti személyjegyek állagát,' (illetőleg az ezek egyenértéke gyanánt bevett készpénzt saját czéljaira fordította; a Btk. 462. §-ának 1. tételében méghatározott s e szakasz második bekezdése büntetendő hivatali sikkasztés bűntettének felel meg. (1903. decz. 29. 10,541. sz.)