Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

14-1 Btk. 414. §. 3. és 4. p. 414. §. 3. p. oly váltót állított ki, mely azonnal volt perelhető. A czég már 1899. évi decz. hó 18-án biztosítási végrehajtást vezetett vádlott ellen s lefoglaltatta összes üzleti felszerelését. 434. C: I. Minthogy ifj. Sch. E. vádlottnak),azt a ténye, hogy fizetésképtelenségének tudatában egyik hitelezője javára részben még le nem járt követelésének érvényesítése czéljából azonnal peresíthető váltót állított ki s e (hitelező a .Váltó talapján negyednapra biztosítási végrehajtás utján zálogjogot szerzett is, a Btk. 414. §-ának 3. pontjában meghatározott zálogjogengedélyezés fogalmának felel meg és minthogy már maga az a kedvezmény, melynél fogva vádlott fizetésképtelen állapotában módot nyújtott egyik hitelezőjének zálogjog nyerésére, a többi hitelező megkárosítását czélzó akaratra vezetendő vissza: vádlott ezen cselekménye a Btk. 414. §-ának 3. pontjába ütközvén s igy a csalárd bukás bűntettének tényálladékát teljesen kimerítvén: az alsófoku bíróságok tévesen alkalmazták a törvényt, mikor vádloatt cselekményét a Btk. 416. fiának 4. pontja szerint vétkes bukás vétségének minősítették, i Az a körülmény, hogy a hitelező szerzett végrehajtási zálogjogáról később lemondott, vádlott bűnösségének1 megállapításánál nem vétetett figyelembe, mert a csalárd bukás büntette a zálogjog megszerzésére alkalmas váltó kiállításával s a zálogjog megszerzésével befejeztetett, a bűntett tényálladékához tartozó káros eredmény utólagos elhárítása pedig nem vonja magla után a bűnösség megszűnését. II. L. Gy. vádlott terhére tányül meg van állapítva, hogy ifj. Sch. B. tanácsiára állította ki a 18,000 K-ás váltót és mulasztotta el a csődkérvény beadását. Tekintve azonban, hogy az egyszerű tanács önmagában véve nem elegendő oly lelki állapot előidézésére, mely ifj. Sch. E. elhatározását döntőleg befolyásolhatta volna; tekintve, hogy L. vádlott az által, hogy a czég valódi, követelésének biztosítására törekedett, e czólból az ifj. Sch. E. által kiállított váltót átvette s annak alapján zálogjogot eszközölt ki, az ifj. Sch. E. ié|3 a czég1 között létrejött kötelmi üogviszonyból származó hitelezői jogokat gyakorolta, s ebbeli cselekménye a büntető-törvény megtorló rendelkezései alá nem esik még abban az esetben sem, ha ifj. Sch. E. fizetésképtelenségéről tudomása Wt és ha a többi hitelező károsodását előre is láthatta: mindezeknél fogva a bűncselekményre való reábirás s a kárositási szándék hiányában L. vádlott büntetőjogi felelősségre nem Vonhatói. (1903. decz. 29. 10,532. sz.) A vagyonbukott társaság alkalmazottjai a csalárd bukásnak csak részesei lehetnek 69. §. 2. p ). 3. és 4. p. 485. C: Minthogy a vagyonbukás tettese csak a vagyonbukott lehet, vádlottak ellen pedig a csőd meg nem hyittatott, minthogy vádlottak mint a vagyonnbukott társaság alkalmazottai nem üzletvezetéssel, hanem pusztán kezeléssel voltak megbízva, ők tehát ebbeli minősségük-