Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 414—416. §§. 145 ben a csalárd bukást megállapító cselekményeket mint tettesek el nem 4, követhették, hanem azok elkövetését saját tevékenységükkel csak elő- • s • Pmozdították, ehhez képest ők a csalárd bukás bűntettében a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerint mint bűnsegédek helyesen mondattak ki bűnösöknek. (1904. márcz. 11. 2243.) Vétséggé lefokozott csalárd bukás büntetése. 436. C: A hivatalvesztésen felül, a politikai jogok gyakorlatának 415-§• 2-bekfelfüggesztése mint mellékbüntetés a Btk. 415. §. 2-ik bekezdése szerint csak bűntett esetében alkalmazandó. Jelen esetben azonban az alsófoku bíróságok vádlottat a Btk. 92. és 20. §-ának alkalmazásával & csalárd bukásnak csupán vétségében mondották ki bűnösnek s ekként mellékbüntetésül csak a Btk. 416. §-ában vétségre megállapított hivatalvesztés szabható ki. Minthogy tehát az alsófoku bíróságok vádlottat mellékbüntetésül a hivatalvesztésen felül a politikai jogok gyakorlatának f^lfüggesztésóre is elitélték s ez által a büntetési tételt meg nem tartották, ítéleteiket e részben hivatalból megsemmisíteni s az utóbbi mellékbüntetést mellőzni kellett. (1903. szept. 3. 7383.) = Azonos: C. 902. márcz. 3. 1937.; márcz. 19. 2510. — 903, decz, 13. 9984. A közadós cselekvő és szenvedő vagyoni állapotának pontos meghatározása nélkül vétkes bukás sem állapitható meg. 487. C: A büntetendő vagyonbukás súlypontja a közadós hitele- 416. § zőinek károsodását eredményező vagyon hiányában fekszik, vagyonbukás tehát csak akkor létesülhet, ha a közadós tartozásai vagyonértékét a csőd megnyitása idején felülmúlják. Ennek az alapfeltételnek folyományaként a Btk. 414. és 416. §. bármelyik esetében, első sorban birói intézkedés tárgya a közadós cselekvő és szenvedő vagyoni állapotának megállapítása s az erre vonatkozó adatok felhasználásával egyrészt a vagyonértéknek, másrészt a tartozásoknak, valamint ezek összehasonlításából a fenforgó vagyonkülönbözetnek számszerű kimutatása kell, hogy legyen. Ezen követelményeknek azonban a kir. törvényszék egyáltalában meg nem felelt, a kir. tábla pedig megállapította ugyan vádlott cselekvő vagyoni állapotát a csődleltár szerint 7774 K-ban, szenvedő vagyoni állapotát pedig a bejelentett csődkövetelések számbavételével 4186 K-ban, azonban felszámításának jogi alapja téves, mert a leltári vagyoni értékben benfoglaltaknak a közadósnak behajthatlan követelései is maga a vádlott a vagyonkimutatásban összes tartozásait 5982 K-val tünteti fel. Tekintve, hogy e szerint a bíróságok a vétkes bukás vétségének fel vagy fel nem ismerésére vezethető lényeges ténykörülmények megállapítását mellőzték: ennélfogva Ítéleteik hivatalból megsemmisítendők s a kir. törvényszék további eljárásra s uj ítélet hozatalára utasítandó volt. (1904. máj. 24. 4865.) Grill-féle Döntvénytár XI. k. 10