Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 414. §. 1. és 4, p. 141 a vagyonelvonás által a hitelezőknek 4000 koronát meghaladó kár okoz- 414 §.1 p. tátott: vádlottnak cselekménye a Btk. 414. §-ának 1. pontjába ütköző s a Btk. 415. §-a szerint büntetendő csalárd bukás bűntettének minden alkotó elemét kimeriti. (1903. nov. 4. 8951.) 426. Vádlott fizetésképtelenségbe jutása után az árui eladásából befolyt 1400 kor.-t azon czélból, hogy hitelezőit megkárosítsa, saját czéljaira fordította. C: Tekintve, hogy jelen esetben a vád szem előtt tartásával, a Btk. 414. §-ában felsorolt cselekmények közül csak az «elrejt» vagy «félretesz>> szó által kifejezett tett fenforgott voltának megállapítása esetén lehetne szólni arról, hogy a vádlott tette a Btk. 414. §. 1. pontjában meghatározott bűncselekmény tényálladékát megállapítja; az «elrejt» vagy «íélretesz» szó által kifejezett fogalom azonban nem azonos a kir. T. ítéletében «saját czéljaira forditotta» szavak által kifejezett fogalommal, mert az, amit valaki elrejt, vagy félretesz, egy bizonyos időpontban megvan, azonban az, a mit saját czéljaira fordított, abban a bizonyos időpontban nincs meg; tekintve, hogy az elrejtésből vagy a félretevésből álló ama ténynek, melyre a Btk. 414. §. 1. pontja vonatkozik, abban az időpontban kell fenforogni, a melyben valaki vagyonbukottnak mondatik: az itt fenforgó esetben akkor lehetne szólni az e §-ban meghatározott bűncselekményről, ha az volna a valónak elfogadott tény, hogy' a vádlottnak az 1400 korona vagy valamely része birtokában volt, vagy a felett még rendelkezett, midőn ellene az 1901. nov. 18-án la csőd kéretett. (1904. ápr. 13. 3404.) 42?. Vádlott a csődmegnyitás előtt két nappal saját üzletéből két zsákba bevarrt árut S. A.-nak átellenben levő üzletébe elrejtés végett átvitetett, de az áru átvitele közben egy rendőr által tetten éretvén, a két zsák áru boltjába visszakerült s a csődvagyonr.al eladatott. A védő kísérlet fenforgását vitatta. C: Minthogy a Btk. 414. §-ának 1. pontjában meghatározott csalárd bukás a közadós vagyonához tartozó értéktárgyaknak elrejtés czéljából történt elvitelével befejezést nyert s a befejezett bűntett tényálladékához tartozó káros eredmény "utólagos elhárítása a cselekmény büntethetőségét meg nem szünteti, miből folyóan az a körülmény, hogy S. A.; miutáni a rendőr az átvitelt észrevette, a két zsák árut azonnal vádlotthoz visszahozta, vádlott bűncselekményének tényálladékán mit- • sem változtat: ennélfogva vádlott tette a Btk. 414. §-ának 1. pontjába ütköző csalárd bukásnak összes alkotóelemeit kimeriti. (1904. november 8. 3100. sz.) b) a vagyonbukott értéktárgyának átvétele elrejtés végett s az egyik hitelező kifizetése a bukott helyett (69. §. 2.); 428. Vádlott mikor a 406 kor. értékű szilvóriumot fiától átvette, valamint 1. és 3. p. mikor fiának egyik hitelezőjét az ettől kapott pénzzel kifizette, fiának fizetésképtelenségét tudta. Vádlott a szilvóriumot nem fia irányában fennállónak