Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)
142 Btk. 414. §. 1., 3. és 4. p. 414. §. mondott régibb követelésének törlesztésére, hanem elrejtés végett fogadta el, 1. és 3. p. és a hitelező czégnél oly váltót egyenlített Jri, melyre nézve «ő maga is kibocsátóként kötelezettségben állott s e váltó beváltása által váltóbeli kötelezettségétől menekült. C: Minthogy a fizetésképtelenség állapotában az adós vagyonához tartozó érték elvonása és egyik hitelező kielégítése a többi ki nem elégített hitelező megkárosításának tudatával jár, mely tudat a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal azonos, és minthogy vádlott fiának bűnös tevékenységét előmozdította: kétségtelen, hogy vádlott tette büntetendő cselekmény (414. §. 3. p.) tényálladékát kimeríti. (1903. márcz. 19. 2510.) c) az üzlettársat megillető követelésnek kivétele a közös üzlet pénztárából bukás előtt (fölmentés); 429. C: I. A kir. Ítélőtábla nem találta bizonyítottnak, hogy H. S. vádlott üzlettárs a 11,861 frt összeget vágyonb'ukott L. D. vádlott beleegyezésével s tudtával vette ki a czég pénztárából, a közvádló részéről vitatott beleegyezés megállapítása nélkül pedig L. D. vádlott ez összegnek, mint a czég vagyonához tartozott értéknek elvonása miatt a Btk. 414. §-ának 1. pontja alapján büntetőjogi felelősségre nem vonható. II. H. S. vádlott nem üzlettársnak, hanem a czég hitelezőjének lévén tekintendő, e vádlottnak, mint hitelezőnek, az a cselekménye, hogy fennálló követelése fejében a czég pénztárából 11,861 frtot kivett s ekként önmagát követelésére nézve kielégítette; a Btk. 414. §-ának sem 1., sem 3. pontja alá eső csalárd bukás bűntettében való bünsegédi részesség tényálladékát meg nem állapítja, még abban az esetben sem, ha közadósnak fizetésképtelenségéről tudomása volt, vagy ha e ténye eredményezte is közadósnak fizetésképtelen állapotba és csődbe jutását. (1903. máj. 28. 4942. sz.) d) a bukott részvénytársaság vagyona egy részének elvonása (1. p.) s a részvénytársaság könyveinek hamis vezetése (4.) a vezérigazgató által (417. §.); 1 és 4. p 430. K. I. vádlott, mint az újvidéki első gőzmalom-részvénytársaság vezérigazgatója, a részvénytársaság pénztárából készpénzeket érvényes jogczim nélkül felvett; a részvénytársaságot illető követeléseket saját számlájára irattá; a maga nevében kötött tőzsdei ügyletekből származott veszteségeket s egyéb tartozásait a részvénytársaság váltóival, áruival és követeléseivel fedezte, ellenben a részvénytársaság részére teljesített fizetéseket és ugyanannak javára eső nyereségeket saját számlájára könyvelte el s ezáltal a {-észvénytárs-aság vagyonértékéből 211.907 korona 48 fillért elvont. Továbbá ugyan ő & társaság üzleti könyveit 1893. évtől kezdve hamisan vezette és az általa a könyvelők rendelkezésére bocsátott adatok alapján hamisan vezettette és a könyvek hamis bejegyzései alapján az 1893., 1895., 1898. években hamis mérlegeket készített és készíttetett. 1