Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 405., 406. és 407. §§. 139 csupán arra használván, hogy ezt az; összeget felvehesse: nem mondható, 405- §• hogy a hamis iratot azért használta, hogy azzal a 104 kor. összeghez való jogának létezését bizonyítsa. Ennélfogva a jogsérelemre irányuló szándék hiányában vádlott cselekménye a Btk. 405. §-ában meghatározott magánokirathamisitás bűncselekményének tényálladékát nem állapítja meg. (1904. decz. 6. 9990.) Mást megillető okirat (kötelezvény) eltitkolása. 422. Vádlott a N. Mózes sértett fél tulajdonát képező kötelezvények kö- 406 §. zül a bűnjelként lefoglalt és M. Ignácz adós által aláirt, nyugtának czimzett, 20 koronáról kiállított és tartalmánál fogva kötelezvényt képező okiratot jogtalanul elrejtette s illetőleg eltitkolta azzal a kárositási czélzattal, hogy a hitelező sértett felet a kérdéses kötelezettség fennállását bizonyító eszköztől megfoszsza. C: Minthogy vádlott ezt a kötelezvényt nem önmagáért, t. i. nem a maga javára való értékesítés végett, tehát nem el tulajdonítási czélból, hanem azért vonta el a jogosított sértett félnek rendelkezése alól, hogy ezáltal Utóbbit egy bizonyítási eszköztől jogtalanul megfoszsza: nyilvánvaló, hogy a bíróság1 a büntető törvény megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen, midőn a vádbeli tettet a Btk. 406. §-ába ütköző magánokirathamisitás vétségének minősítette. (1904. dezc. 29. 10.758. szám.) Határ jelhamisitás. 423. Vádlott az atyja és G. S. között mesgyeigazitás iránt folyt polgári 407. §. perben kötött birói egyesség folyományakép, birói utasításra felállított határjelzőket (batárkampókat), mint a felek között folyt per befejezésekor a bíróság által alkotott bizonyítási eszközt megsemmisítette és ezt egyoldalúan, vagyis a határjelek felállítása és fennállása körül egyenlő mértékben érdekelt G.-ék tudta és beleegyezése nélkül cselekedte. A megsemmisített határjelek .között húzott mesgyevonal szerint, a G.-ék birtokába jutott területből 220 négyszögölnyi terület ezek birtokából ismét elvétetett. C: Ez a — nyilván kárositási szándékból elkövetett tett a Btk. 407. §-ába ütköző ha tár jelhamisitás vétségének tényálladékát megállapítja, mert a büntető törvényt e szakaszának rendeltetése éppen ily földbirtokra vonatkozó tulajdoni vagy más dologi jog terjedelmének felismerésére szolgáló határjelek védelmére vonatkozik. E cselekmény tényálladékán és a vádlott bűnösségén mitsem változtat, hogy ő az anyja, mint a polgári perben keletkezett birói egyességhez hozzá nem járult tulajdonostárs megbízásából cselekedett. (1904. január 21. 573.) 424. Vádlottnak az ellene testvére részéről a belsőségeik között elvonuló kocsiutnak közös birtoklásába és használatába való bocsátása iránt folytatott polgár; perből kifolyóan elrendelt és foganatosított birói végrehajtás alkalmával a kérdéses kocsiút megjelölésére alkalmazott hat határjelczöveket önhatalmúlag kiszedte és elvitte. A védelem álláspontja az ,volt, hogy vádlott tette azért nem büntetendő cselekmény, mert a végrehajtási eljárásról rendelkező 1881 :LX.