Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Etk. 379. §. í) katonai kedvezmény kieszközlésének csalárd ígérete; 385. Vádlott L. V.-t azzal a biztatással, hogy tényleges szolgálatban 37!-'. § volt .fiát: L. J.-t egy törzsorvos rokona segélyével a katonai kötelezettség alól kiszabadítja, illetőleg a póttartalékba áthelyezését kieszközli, reábirta arra, Jiogy vádlottnak e czélra 400 koronát adott. iC.: Minthogy vádlott cselekményében a ravasz fondorlat bennfoglaltatik, melylyel vádlott L. V.-t, fiának a hadkötelezettség1 alól felmentése s esetleg a póttartalékba való áthelyezése tekintetében jogtalan vagyoni haszon szerzése czéljából tévedésbe ejtette s ezáltal neki 400 borona erejéig vagyoni kárt okozott: vádlott tette a Btk. 379. §-a alá eső s a 380. §. szerint minősülő csalás bűntettének tényálladékát kimeríti. (1904. nov. 30. 9779. sz.) g) hamis munkásigazolványokkal és kötelezvényekkel elkövetett csalás. 886. C: Minthogy vádlottak abból a czélból, hogy maguknak jogtalan vagyoni hasznot szerezzenek, munkásigazolványokat és kötelezvényeket hamisítottak és ily módon ravasz fondorlattal sértettet tévedésbe ejtették s ez által annak vagyoni kárt okoztak, mig D. IL vádlott a tettesek cselekményét szándékosan előmozdította; cselekményük, vádlottakra való figyelemmel, a csalás bűntettének, D. H. vádlott cselekménye pedig ugyanazon bűncselekmény vétségében való bünrészesség ismérveit állapítja meg. (1904. decz. 22. 10,561. sz.) Csaiás miatt emelt vád alól fölmentés. 387. A B. J. szappangyárának vezetésével foglalkozó B. S. E. tőzsdei ügynök ajánlatára hajlardónak mutatkozott tőzsdei ügyletek kötésére, magiát B. J. név alatt akként tüntetvén fel, hogy neki telke és szappangyára van. E. iaz Auer bankczég ügynökének ajánlotta azután őt, ez pedig a B. J. hitelképességéről meggyőződvén, a bankczégtől megbízást kapott, hogy B.-sal tőzsdeügyletet kössön; az ügynökök kötöttek azután B. S.-val tőzsdei ügyletet, ki a kötjegyeket B. J. néven irta alá. A tőzsdei ügyletből azonban veszteség származott, melyet differencziák czimén 2075 frt. készpénzzel az Auer-cég egyenlített ki. mert a vagyontalan B. S. fedezc-tet szolgáltatni nem tudottC: 'Minthogy eme tények között egy sincs olyan, a melyből következtetni is lehetne, hogy a tőzsdei árkülönbözetre játszást magában foglaló ügylet a B. S. eszméje szerint jött létre, vagy hogy akár közvetve az ügynököt, akár közvetlenül az Auer czéget B. S. vitte bele a tőzsdei ügyletbe vagy hogy B. S.-nak a jelzett ügylet kőiül valami intéző szerep jutott; minthogy elfogadhatlannak kell tekinteni a bíróság ama jogi nézetét, hogy B. S.-ra nézve, mert balsiker esetén a fedezet szolgáltatás részéről'ki volt zárva, jogtalan lett volna a tőzsdei ügyletből származhatott vagyoni haszon; ugyanis természetes, hogy B. S. a neki ajánlott ügyletből nyereségre, nem pedig veszteségre számított, mert hiszen természetes is, hogy neki az ügyletet nem veszteséggel, hanem nyereséggel kecsegtetőként ajánlották; ily körülmények között pedig az esetleg beállandótt nyereség