Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

120 Btk. 368. és 374. §§. 368. §. Ingó dolognak eivétele a tulajdonostól nem esik a 368. § alá. 377. E. I. és N. I. vádlottak több társukkal Gy. I. czigányzenész lakásán megjelenvén ennek czimbalmát, ellenzése daczára, erőszakkal elvitték, mert arról értesültek, hogy Gy. I. és több társa a velük kötött szerződés megszegésével a v.-ak által rendezett tánczmulatságon zenélni nem hajlandók s a ezimbalom elvitele által akadályozni akarták őket abban, hogy másutt játszanak. C. (Je. é. 147.): A Btk. 368. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétsége osak abban az esetben forog .fenn, ha valaki saját, .vagy a tulajdonos beleegyezésével, vagy annak számára más ingói dolgát a haszonélvezőtől, zálogbirtokbstól vagy attól, aki a dologra nézve használati vagy megtartási joggal bór, jogtalanul elveszi. Megsértették tehát a törvényt az é.-\ klir. járásbíróság' és a k.-i kir. törvényszék annyiban, amennyiben E. I. és N. I. vádlottakat azon tényállás alapján, hogy ezlek Gy. I. czigányzenésztől az ennek tulajdonát képező czimbalmot erőszakkal elvették!, a Btk. 368. §-ában körülirt jogtalan elsajátítás vétsége miatt büntették. Egyúttal mindkét alsóbb bíróság Ítélete hatályon kívül helyeztetvén, vádlottak fölmentetnek. (1904. nov. 16. 9349. sz.) A lopott pénz elrejtésénél való jelenlétei nem orgazdaság. 370. §. 378. Vádlott Sz. L. jelen volt, mikor N. M. a pénzt átadta feleségének Sz. L.-nének és ő annak lopott voltát is tudta és az elrejtés beleegyezésével történt. C: Sz. L. vádlottnak ez a passzív magatartása a közreműködés fogalma alá nem vonható. (1903. okt. 8. 8239. sz.) Másra kiszabott fogházbüntetés kiállása pénzbeli jutalomért. 374 § 379. K. J. vádlott sógorának, S. P.-nek reábirása folytán pénzbeli jutalomért S. P. neve alatt az ennek személyazonosságát igazoló adatoknak a törzskönyvbe való bejegyeztetése mellett az erre kiszabott egy havi fogházbüntetést .kiállani megkezdette; időközben azonban kiléte kiderülvén, elbocsáttatott ,és S. P. (eíllen a büntetés foganatba vétetett. ÍC: Hiabáir K. J. vádlott a Valóságnak meg nem felelő bemondásai által ezeknek a törzskönyvbe Való bevezetését idézte elő, cselekménye még sem minősíthető a Btk. 400 §-ában meghatározlott közokirathamisitásniak, mert szándéka nem a hamis bevezetések eszközlésére, hanem arra irányult, hogy a sógora ellen megállapított szabadságvesztés-büntetés kiállása végett való jelentkezésével nevezett sógorát a büntetés alól megszabadítsa, vagyis ténykedésével segítséget nyújtott nevezett sógorának arra, hogy az büntetlenül maradjon. K. J. vádlottnak e cselekménye a Btk. 374. és 376. §§-ai alá eső bűnpártolás vétségének összes alkatelemeit magában foglalja. Az a tény, hogy K. J. vádlott a bűnpártolást sógora, tehát aí Btk. 78. §nában megnevezett hozzátartozója érdekében követte el, a cselekmény büntethetőségét nem szünteti meg, mert a Btk. 378. §-ának