Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

kiskorú alperesek anyja még' az örökhagyó — közös apa — előtt halt el, mert a kiskorú alperesek id. Cs. A. hagyatékában csupán anyjuk jogán örökölhetnek, minélfogva az anyjuk által kötött B. a. egyezség reájuk nézve feltétlenül kötelező. (Curia 1904 június 22. 5879/903. sz. a.) 189. Az, a ki a megnyílott örökségéről harmadik személy javára ellenérték nélkül lemond és ez által hitelezőit megkárositja, a büntető törvény 414. §. 1. pontjába ütköző bűncselekményben bűnös. (A m, kir. Curia 1903 november 4. 8,951. sz. a.) Törvényes örökösödés. (Tervezet 1804-1817. §.) Töménytelen gyermek öröklése. 190. A házasságon kivül született gyermeknek anya utáni törvényes öröklési jogát a birói gyakorlat elismervén, az ilyen gyermek az életben nem levő anya oldalrokonai után is öröklési joggal bir. (Curia 1904 október 26-án 6581/903.) 191. A törvénytelen gyermeket anyja jogán ennek törvényes örököseivel szemben is megilleti az öröklési jog. A m. kir. Curia: Jóllehet felperes a másodbiróság ítélete ellen beadott felebbezésében maga beismeri, hogy ő P. M.-nak törvénytelen gvermeke volt, mindazonáltal tekintettel arra, hogy e perhez csatolt 6083/99. sz. előző per adataiból az is megállapítható,, hogy P. M.-nak az atyja P. Mihály és a néhai P. J. m. püspöknek az atyja P. Gy. testvérek voltak s igy nyilvánvaló, hogy alperes a néhai P. T. püspök hagyatékából a fentirt értéket a felperesnek az anyja P. M. jogán, mint ennek unokája kapta, azt pedig alperes, hogy a felperes a jelzett hagyatékból szintén részesült volna, még csaknem is állítja; tekintettel továbbá arra, hogy a törvénytelen gyermeket anyja jogán ennek törvényes örököseivel szemben is megilleti az öröklési jog; és tekintve, hogy a tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy előttük alperes akként nyilatkozott, hogy a nyerendő örökségből az egyik krajezár az övé, a másik krajezár pedig a felperesé lesz: ennélfogva a felperes alperestől az általa néhai P. J. hagyatékából kapott értéknek a felét örökrésze fejében is jogosítva van követelni. Ezekhez képest a rendelkező rész szerint határozni kellett. (1903 november 26. 8583/902. sz. a.) 192. A törvénytelen gyermek anyja után nem öröklő, ha törvényes leszármazók vannak. A kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság vonatkozó indokai alapján helyesen mellőzte felperesnek azt a kérelmét, hogy az I. rendű alperesnél állítólag létező 1700 korona követelés a hagyatéki vagyonhoz tartozónak kimondassék, egyébként, miután jelen ítélet