Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Házassági törvény. Külföldön kötött házasságok, stb. 59 livornói törvényszéknek 1898 július 12-én hozott határozata, melylyel a peres házastársaknak kölcsönös beleegyezéssel megállapított különélésük jóváhagyatott, felperesre nézve, a magyar állampolgárság megszerzésének időpontjától kezdve, hatályát vesztette és ezután felperesnő 1902 október i-én felkérte alperest, hogy az életközösséget ismét állítsa vissza és tudassa, hogy erre vonatkozólag mire kívánja magát elhatározni, alperes azonban ezen ajánlatot közelebbi indokolás nélkül visszautasította s ezen visszautasítástól az 1903 május 5-én 16500. szám alatt beadott kérvény benyújtásáig hat hónapnál több idő telt el. (Curia 1904 szeptember 13. 5431/904.) Külföldön kötött házasságok és külföldiek házassága. 166. A házassági törvény 115. §-ának rendeletéből okszerűen következtethető, hogy ugy a honosítás, mint a magyar községi illetőség megszerzésének idejétől kezdve alkalmazhatók a házassági törvény mindazon rendelkezései, melyek szerint a kereseti jog érvényesítése záros határidőhöz van kötve. E §. intézkedése okszerüleg akként értelmezendő, hogy az esetre, ha a kereseti jog a házastársak korábbi joga szerint nem szűnt meg, a kereseti jog érvényesítésére nyitva álló határidő a honossági, illetve magyar községi illetőség megszerzésének napjától kezdve számtiandó. A k i r. tábla: Felperes annakelőtte, hogy 1902 márczius hó 7-én a fiumei községi illetőséget megszerezte, Horvát-Szlavonországok területén birt községi illetőséggel s mint ilyen, törvénykezési ügyekben a külföldiekkel egyenlő tekintet alá esett, azonban a magyar területen megszerzett községi illetőséggel nyilt meg felperesre a jog, hogy a magyar házasságjogi törvény hatálya ettől az időtől kezdje reá is kiterjedőleg alkalmaztassék; minthogy pedig a házassági törvény 115. §-a jogot ad a külföldieknek is arra, hogy a magyar állampolgárság elnyerése előtt létrejött tények alapján, a melyek a házastársak korábbi joga szerint bontó, vagy ágytól és asztaltól elválasztó okot képeztek, ha e tények a magyar házasságjogi törvény szerint is bontó okot képeznek, a magyar állampolgárságot nyert házastársnak házasságát, a magyar bíróság előtt felbontani kérhessék, a törvénynek e rendelete felperesre annál inkább alkalmazható, mert a házassági törvény 147. §-a a magyarországi községi illetőséggel biró magyar állampolgárnak HorvátSzlavonországban kötött házasságára az idézett 115. §-ban foglalt jogszabályt kifejezetten kiterjesztette; minthogy továbbá a házassági törvény 115. §-ának rendeletéből okszerűen következtethető, hogy ugy a honosítás, mint a magyar községi illetőség megszerzésének idejétől kezdve alkalmazhatók a házassági törvény mindazon rendelkezései, a melyek szerint a kereseti jog érvényesítése záros határidőhöz van kötve, e §. intézkedése okszerüleg akként értelmezendő, hogy az esetre, ha a kereseti jog a házastársak korábbi joga szerint nem szűnt meg, a kereseti jog érvényesítésére nyitva álló 'határidő a honossági, illetve magyar községi illetőség megszerzésének napjától számítandó, végre pedig minthogy a magyar terű-