Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

6o Magánjog. Kicn való községi illetőség megszerzésének idejétől a kereset hat hónapi határidőn belül adatott be, a házassági törvény 83. §-ának rendelete a jelen peres ügyben nem alkalmazható. Ez okok alapján stb. A m. k i r. Curia: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1904 márczius 17. 1320/904. sz. a.) 167. Ha a házasság felbontása a magyar állampolgárság elnyerése előtt hozott az ágy- és asztaltól való elválasztását kimondó itélet alapján az 1894. évi XXXI. t.-cz. 115. §-ának 2. bekezdése értelmében kéretik, ugy a magyar bíróság a külföldi bírósági Ítéletnek alapjául szolgáló tény valóságának avagy valótlanságának vizsgálatába nem bocsátkozhatik, hanem vizsgálati köre csakis az érintett külföldi itélet joghatályának megítélésére és arra szorítkozik, vájjon az ágytól- és asztaltól való elválasztás oly tény miatt történt-e, melynek alapján a házasság a hivatkozott 1894: XXXI. t.-cz. szerint is felbontható. Felperesnek kereseti jogát az a körülmény sem zárja ki, hogy a házasfeleknek ágy- és asztaltól való elválasztása kizárólag a felperes vétkességéből mondatott ki. (Curia 1904 június 28. 5426. sz. a.) 168. Az 1894: XXXI. t.-cz. 116. §. szerint, külföldiek házassági perében a magyar bíróság csak az esetben járhat el, ha ítélete hatályos abban az államban, a melynek a házas felek polgárai; ennek az előfeltételnek fenforgását azonban felperes ki nem mutatta; nyilvánvaló, hogy a házasság érvénytelenítését czélzó jelen perben az eljárásra a magyar bíróság hatáskörrel nem bír. A m. k i r. Curia: Mindkét albiróság ítélete az azt megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik és a keresetlevél felperesnek visszaadatni rendeltetik. Indokok: Az 1897 :L. t.-cz. 34. §. szerint felperes elveszítette magyar állampolgárságát az által, hogy nem magyar állampolgárhoz ment férjhez, a mivel szemben felperes nem is állítja, hogy magyar állampolgárságát visszanyerte, illetve visszahonositás által a magyar állampolgárok közé visszavétetett volna A per adataiból megállapítható, hogy a felek közt a házasság Bécsben köttetett, hogy alperes a kötés idejében Bécsben tiszteletbeli spanyol consul h. volt, hogy ezt megelőzőleg 3 spanyol consulnál, névszerint B.-nél, V.-nél és P. Albasiánál mint „concillár" volt alkalmazva; hogy az 1898. november 14. kelt esketési bizonylat szerint magát spanyolországi születésűnek jelentette ki, és neve is spanyol származásra enged következtetni. Ezek szerint az adatok szerint nem szenvedhet kétséget, hogy alperes a házasságkötés idejében nem volt magyar állampolgár, a minek ellenkezőjére a periratokból legcsekélyebb támogató adat sem állapíttatott meg ; az pedig, hogy később nyert volna magyar honosságot, nem is állíttatik. Minthogy pedig- az 1894: XXXI. t.-cz. 116. §. szerint külföldiek házassági perében a m. bíróság csak az eseti,en járhat el, ha ítélete hatályos abban