Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Házassági törvény. A házasság megszűnése. 53 zasságnak a 77. §. a) pontja alapján felbontását kérni. (M. kir. Curia 1904 decz. i-én 5836.) 152. A nyavalyatörés mint betegség magában véve bontó okul egyáltalán nem fogadható el, hanem esetleg csak a házasság érvénytelenítésére szolgálhat alapul. (Curia 1903 február 24. 166. sz. a.) 153. Magában véve az a körülmény, hogy felperes a nejét az első közösüléskor nemileg nem érintetlennek találta, a házasság felbontására önálló jogalapul nem szolgálhat, mert a házasság czéljainak megfelelő életközösség folytatását ki nem zárja, egyébként pedig a per adatai alapján meg nem állapitható, hogy alperes a házasság megkötése előtt nemi betegségben szenvedett s eme fogyatkozását eltitkolta s így felperest a saját lényeges tulajdonságaira nézve tévedésbe ejtette. (Curia 1903 okt. 20-án 4042.) 154. Alperesnek tettlegességekben is ynilvánvaló durva bánásmódja miatt és mert még a kenyeret is elzárta felperes elől, ez utóbbi megélhetése végett volt kénytelen alperest elhagyni és szolgálatba állani. Az életközösségnek ekként alperes hibájából lett megszüntetése után pedig alperes egy idegen nővel ágyassági viszonyt folytatott : a felsoroltak következtében a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy a további életközösség felperesre nézve elviselhetetlen. A m. kir. Curia: B. Verona és B. Julianna, de különben D. Sándor vallomásából megállapítható, hogy alperesnek tettlegességekben is nyilvánuló durva bánásmódja miatt és mert még a kenyeret is elzárta felperes elöl, ez utóbbi megélhetése végett volt kénytelen alperest elhagyni és szolgálatba állani. Az életközösségnek ekként alperes hibájából lett megszüntetése után pedig, alperes saját beismerése és D. Sándor tanú vallomása szerint, egy idegen nővel ágyassági viszonyt folytatott. Mindezen magaviseletével alperes a házastársi kötelességeket szándékosan és súlyosan sértette s miután nem is állitotta, annál kevésbbé bizonyította, hogy a kereset beadásának beadásának időpontjáig felperesnek eltartásáról gondoskodott, avagy ahhoz engesztelőleg közeledve a kibékülést megkísérelte volna, mely mulasztásának folytonosságánál fogva felperesnek kereseti joga nem évült el, — tekintve, hogy a felek közötti kibékülést, azoknak ágytól és asztaltól 6 hó tartamára elrendelt különélése nem eredményezte és figyelemmel arra, hogy a felsoroltak következtében a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy a további életközösség felperesre nézve elviselhetetlen: mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a felek közötti házasságot az 1894. évi XXXI. t.-cz. 80. §. a) p. alapján felbontani és alperest a 85. §. alapján vétkesnek nyilvánítani kellett. (1904. április 19-én 8999. sz. a.) 155. Felperes nem bizonyította ugyan azt a kereseti előadását,